Az MNB előzetes adataiból megtudhatjuk, hogy a hazai lakosság második negyedévének pénzügyi számlái jelentős, mintegy 497,6 milliárd forint összegű nettó megtakarítást jelölnek, melynek egyik oka a hitelállomány, illetve ezen belül is a devizatörlesztések jelentős mértékű növekedése. Ez meghaladta az államháztartás 417 milliárdos finanszírozási igényét.

A költségvetési hiány a GDP százalékában kifejezve 6,1 százalékot tett ki, ugyanakkor a lakosság finanszírozási képessége, vagyis nettó megtakarítása a háromhavi GDP-nek a 7,2 százalék volt. Ez az 1,1 százalékos eltérés majdnem eléri a 2009-es év utolsó negyedévét, amikor a lakosság 6,1 százalékos finanszírozás képessége állt szemben a 4,9 százalékos államháztartási hiánnyal. 2001 óta nem volt arra példa, hogy az államháztartási hiányt fedezték volna a lakosság megtakarításai.

A háztartások devizatartozásai – a jelentős mértékű forintgyengülés miatt – 806 milliárd forinttal növekedtek, ugyanis a hazai fizetőeszköz a második negyedévben a svájci frankhoz 16,3, az euróhoz képest pedig 7,5 százalékkal gyengült. A japán jenben nyilvántartott tartozások forintban kifejezett értéke 24,5 százalékkal emelkedett a második negyedévben.
A háztartások devizatörlesztése 2008 utolsó negyedéve óta meghaladja a kölcsönfelvételt, továbbá a forint alapú hitelfelvétel – 2009 második negyedévét leszámítva – nem kompenzálta ezt a tételt, ami azt jelenti, hogy nettó törlesztők voltak a háztartások.

A közel 380 milliárd forintot elérő második negyedévi megtakarítások megoszlása az alábbi módon alakult: 155 milliárd forint biztosítási megtakarításokba, ezen belül 120 milliárd forint nyugdíjbiztosítási tartalékokba, 145 milliárd forint pedig befektetési jegyekbe áramlott. A befektetési jegyeket illetően, azok vásárlása az elmúlt időszakban is hasonlóan alakult, ám a nyugdíjbiztosítási megtakarítások mintegy öt éve nem értek el ilyen szintet. A lakossági tőzsdei részvényvásárlások egy év után lendültek fel ismét és 87,5 milliárdos összeget értek el.