A pénzintézeteknek szeptember 30-ig kell befizetniük a banki különadó első részét. Az adó második része ez év december 10-éig fizetendő. Szakértők úgy vélik, ha 2011-ben is megmarad a különadó, akkor a hitelezési források jelentősen szűkülhetnek, ami a vállalkozásokat és a lakosságot egyaránt érinti, s a gazdasági növekedés ütemét is lassíthatja. A bankok által fizetendő adó összege 2010-ben 130 milliárd forint.

A jogszabály alapján a pénzintézeteknek a mérlegfőösszeg arányában 50 milliárd forint alatt 0,15, felette pedig 0,5 százalék adót kell fizetniük. A különadó 80-90 százalékának megfizetésére a nyolc legnagyobb hazai pénzintézet kötelezett. A bankoknak emellett be kell fizetniük azt a 13 milliárd forintot is, melyet az előző kormány vetett ki. Így a teljes összeg eléri a 143 milliárd forintot. Ugyanakkor az év első felében a bankszektor eredménye 139 milliárd forintot tett ki, ami nem fedezeti a teljes adófizetési kötelezettséget.

A pénzintézetek azt ígérik, hogy a különadó miatti többlet költségeiket 2010-ben még nem terhelik ügyfeleikre, ugyanis nem érdekük, hogy a bajban lévő hitelesek helyzetét tovább rontsák. Azonban amennyiben 2011-ben is marad a bankadó, akkor elképzelhető, hogy a többletköltség egy részét áthárítják az ügyfelekre. A pénzintézetek tartalékai ugyanis nagyrészt kimerültek, tavaly mintegy 3-5 ezer alkalmazottat bocsátottak el a bankszférából, valamint számos fiók is bezárásra került.

A hazai bankrendszert a különadó most még nem rendíti meg, ám ha a bankadó jövőre is fennmarad, akkor több bank arra kényszerül, hogy a tőkéjéből áldozzon erre a kiadásra, ami a hitelkihelyezést csökkenti. A hitelnyújtás mérséklődése pedig lassíthatja a gazdasági növekedés ütemét. A pénzintézeti különadó további hatása az lehet, hogy a külföldi anyabankok nem a magyarországi leányvállalataikat fogják támogatni a tőkekihelyezéskor. Szintén problémát jelenthet, hogy a nemzetközi hitelminősítő intézetek néhány hazai pénzintézetet leminősíthetnek, ez pedig jelentősen megnövelné a hitelintézetek forrás szerzési költségeit.

A bankadó összegének kiszámításával kapcsolatban továbbra is van némi bizonytalanság. Nem egyértelmű, hogy miként értelmezendő a törvényben megfogalmazott kamateredmény kifejezés. Ez ugyanis könnyen összekeverhető a már ismert kamatkülönbözet fogalmával, míg mindkét szót teljesen mást jelent. Emiatt jelentős mértékű különbség adódhat a különadó összegének kiszámításakor, ugyanis nem mindegy, hogy a kamatkülönbözetet vagy a kamateredményt veszik alapul a pénzügyi szervezetek.

A banki különadó nem csak a pénzintézeteket, hanem a biztosítókat is sújtja. Idén a biztosítóknak 36 milliárd forintot kell befizetniük, nem beszélve azokról a nagy összegű kártérítésekről, melyeket a természeti katasztrófák okoztak.

A legrosszabbul a lízing és faktorcégek járnak, hiszen tavaly veszteségesek voltak, ennek ellenére 12,5 milliárd forint adó megfizetésére kötelezettek. A fizetési kötelezettség pénzügyi közvetítők esetén 3,2 milliárd, az alapkezelők esetében 2,2 milliárd, a befektetési szolgáltatóknál 1,1 milliárd, az MFB esetében 5 milliárd, a Budapesti Értéktőzsdénél pedig 0,2 milliárd forint.