• Terhelhetőségi limitek változása
• Jövedelmi limitek változása
• Egyéb termékszabályok
• Az ügyfelek tájékoztatási kötelezettsége

A terhelhetőségi limitek esetén az új törvényi előírások szerint a hitel összege nem haladhatja meg a fedezetként bevont ingatlanok

• 75%-t forint alapú finanszírozás
• 60%-át euró hitelek
• 45%-át egyéb devizanem (svájci frank) esetén.

Több devizanem esetén mindig a legalacsonyabb limit a mérvadó. A fedezeti ingatlan esetén a már meglévő terheket is figyelembe kell venni a tulajdoni lapra bejegyzett összeg szerint. A bejegyezni kívánt jelzálogot megelőző és követő terhek egyaránt beleszámítanak. A terhelhetőségi limittel kapcsolatos változások a 2010. március 1-től megkötött szerződésekre vonatkoznak.

Az új törvényi változásokat az alábbi esetekben nem kell érvényesíteni:

• Újra strukturálás esetén, ami a futamidő meghosszabbítását, fizetési átütemezést, vagy belső hitelkiváltást jelenthet.
• Külső hitelkiváltás esetén abban az esetben, ha a hitelfelvevő tőketartozása nem növekszik a kölcsön eredeti devizanemében. A hitelkiváltás devizanemváltása az alábbiak szerint alakulhat: svájci frank alapú hitel kiváltható svájci frank, euró és forint alapú hitelre egyaránt, euró hitel kiváltása azonban csak euró és forint alapú finanszírozással, míg forint alapú kölcsönök kiváltása forinthitellel történhet.
• Banki és állami áthidaló hitel esetén

2010. március 1-től kettős limitrendszer került bevezetésre:

• banki szabályoknak megfelelő limitek
• törvényi előírásnak megfelelő limitek
• A kettő közül azonban mindig az alacsonyabb határozza meg a fedezeti limitet.

A 2010. március 1-től hatályba lépő változások az előtörlesztési díj mértékét is érintik. Az előtörlesztési díj nem lehet magasabb az előtörlesztett összeg 2 százalékánál, refinanszírozott kölcsön, illetve jelzálogbank esetén pedig 2,5 százalék.

A jövedelmi limitre vonatkozó szabályok életbe lépésének időpontja: 2010. június 11.

Ellentmondás tapasztalható abban, hogy míg a tavalyi év második felében a pénzintézetek megítélése tovább romlott, addig az ügyfelek saját bankjukról sokkal pozitívabban vélekednek, kivéve a jelzáloghitelekkel rendelkezőket, akik esetében a hiteltermékkel való elégedettség 7%-kal romlott. A nagyobb bankok közül az Erste Bank, az OTP és a Takarékszövetkezetek ügyfelei nyilatkoztak töretlen elégedettségükről.

A jelzáloghitelt igénylők kedvezőtlen véleménye több ok miatt alakulhatott ki. Egyrészt a saját helyzetük miatti elkeseredés, másrészt ez egyfajta visszajelzés a pénzintézetek felé, hogy nem segítették megfelelően a nehéz helyzetbe került jelzáloghiteleseket. Biztató azonban, hogy a havi törlesztő részletek nagysága a tavalyi év második felében csökkent.

A felmérés egyik legfontosabb pontja az ügyfelek kiszolgálására vonatkozott. A megkérdezettek többsége a hosszú várakozást, a hiányos tájékoztatást és a túlzott mértékű egyszerűséget kifogásolta. Pozitívum viszont, hogy véleményük szerint nőtt az ügyfelekért folytatott bankok közötti verseny. A bankok kommunikációjában a hangsúly jelenleg a folyószámla vezetésre, valamint a megtakarításokra helyeződik, nem pedig a hitelekre.

A folyószámlák tekintetében újonnan kapott ajánlatokat az új banki ügyfelek 10%-a tudatosan összehasonlítja, majd ezen ügyfelek 5%-a figyelembe veszi az akciós ajánlatokat is. Az ügyfelek bankjukhoz való hűsége a megtakarításoknál tűnik a leglényegesebbnek. A megtakarítások miatt általában saját pénzintézetüknél maradnak, azaz csupán emiatt nem választanak másik bankot. A pénzintézeteknél a megfelelő időben tett kedvező ajánlat rendkívül eredményes lehet. A megkérdezettek 34%-a ugyanis úgy nyilatkozott a megtakarítással kapcsolatban, hogy a bankja ajánlotta és éppen a megfelelő időben.

A pénzintézetek az utóbbi évben elsősorban saját ügyfélkörük megerősítésére koncentráltak, melynek eredményeképpen a 9 legnagyobb pénzintézet közül 6 banknak sikerült az elsődleges ügyfeleik arányát emelni. A pénzintézetek ügyfeleinek több mint ¾-e nem tervez bankváltást a számlavezetést illetően.

A vezető hazai bankfejlesztési csoport Bankindex kutatásának célja az volt, hogy felmérje a pénzintézeti kapcsolattal rendelkező háztartások tényleges pénzintézeti tapasztalatait, illetve azt, hogy a pénzintézetek milyen mértékben teljesítik az ügyfelek elvárásait és igényeit.

Továbbá a lakossági hitelezést érintő kormányrendeletek szigorodása, valamint a bankszektor önszabályozása is indokolttá teszi az euró finanszírozás ismételt megjelenését a bank hitelkínálatában.

Mint azt már korábban hírül adtuk, a pénzintézet 2010. január végén bejelentette, hogy a még 2009. nyarán felfüggesztésre került euró alapon történő hitelnyújtást február 15-től kezdődően ismét elindítja. Hétfőtől tehát a magánszemélyeknek újra lesz lehetőségük euró alapú lakáshitel, valamint euró alapú – ingatlanfedezet bevonása mellett nyújtott – személyi hitel igénylésére a K&H Bank fiókjaiban.

A Banknál jelenleg is elérhetők az árazásukban a jegybanki alapkamat mértékéhez kötött szabad felhasználású és lakáscélú forinthitelek, s várakozásaik szerint a jegybanki alapkamat szintjének rövid- és középtávú fokozatos mérséklésével a piaci kamatozású forint alapú jelzáloghitelek egyre inkább előtérbe kerülnek.
Mint ismeretes a K&H Bank tavaly nyáron – a hazai kereskedelmi bankok közül – elsőként függesztette fel az euró alapon történő hitelnyújtást. Akkor a pénzintézet azzal indokolta döntését, hogy ezt követően olyan forint alapon finanszírozott hiteltermékekkel kívánja bővíteni a lakossági jelzáloghitelek kínálatát, amelyek versenyképesek a devizahitelekkel, elsősorban az euró és svájci frank alapú kölcsönökkel szemben.

Az euró alapú hitelezést a pénzintézetek többsége fenntartotta. A válságot követően az MKB jelentette még be a K&H Bankon kívül az euró hitelek felfüggesztését, ám, azóta már náluk is újra elérhetőek az euró alapú jelzáloghitelek. A svájci frank alapon történő hitelnyújtást azonban a kereskedelmi bankok többsége tavaly ősztől kezdve megszüntette.

Jelenleg pedig előfordulhat, hogy meg is akad ez a csökkenés néhány elemző szerint. A piaci árazások egyelőre azonban még nem ezt mutatják. Február 22-én esedékes a következő kamatdöntő ülés, addig a befektetők még megnyugodhatnak.

Az elmúlt hónapokban a jegybank kamatdöntéseit nagymértékben befolyásolta a nemzetközi befektetések bizonytalanabb légköre, ami azt eredményezte, hogy szűkült a jegybank mozgástere a kamat további mérséklését illetően. Ugyan a dubai, valamint a görögországi államadóssággal összefüggő negatív események miatt nem tapasztalhattunk tartós forintgyengülést, ám a hazai, kiemelt ország-kockázati mutatószám, az öt éves CDS-felár, jelentősen növekedett az elmúlt három hónapban. Az említett felár 2009. októberben még egy kicsivel 200 bázispont alatti is volt, jelenleg azonban már 255-260 bázispont körül ingadozik, ami hat havi csúcsot jelent. A régió országai közül nem emelkedik ki hazánk, ugyanis a román, a bolgár és a horvát felár is ilyen érték körül mozog.

Az utóbbi napok intenzív forintgyengülése, továbbá a több hete tartó CDS-felár emelkedése miatt felmerül annak lehetősége, hogy nem folytatódik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatcsökkentő sorozata, hanem marad a jelenlegi 6 százalékos mértéknél, ezzel nyújtva támaszt a hazai eszköztárak számára. A határidős kamatlábra vonatkozó megállapodások, és a rövid távú állampapírpiac egyelőre nem ezt tekinti mérvadónak, hiszen esetükben jelenleg is az látható, hogy egy 25 bázispont körüli kamatmérséklés van beárazva egy hónapos időtávon belül.

A jegybank következő kamatdöntő üléséig még két hét van hátra, ez alatt az időtartam alatt a külföldi piac megnyugodhat ugyan, azonban valószínűsíthető, hogy a központi helyen lévő, államcsődökkel összefüggő félelmek addig még nem kerülnek háttérbe, mert az alapprobléma kezelése egy-két napnál több időt vesz igénybe.

Idén is azon kelet-európai országok bankrendszerének lehetnek problémái, amelyek lakosságának nagy része deviza alapon vette fel hitelét. A nemrég megjelent elemzésekből az derül ki, hogy a bankszektoroknak még továbbra is vannak problémái, azonban a régió egyes országai között ebben az évben már lehetnek lényeges különbségek. Majdnem minden országot érint az a probléma, hogy a munkanélküliség emelkedése miatt tovább nő a nem szerződésszerűen teljesítő kölcsönök aránya, a hitelezés lassú beindulása pedig gátolhatja a gazdaság növekedését.

A szakértők véleménye szerint a bankrendszer legnagyobb problémáját hazánkban, Bulgáriában, Romániában és a balti államokban a jelenleg gyengének mondható finanszírozási helyzet okozhatja. Mivel a megjelölt államokban a legmagasabb a deviza alapon folyósított hitelek aránya, ezért az érintett országok fizetőeszközének gyengülése következtében tavaly és tavalyelőtt jelentősen emelkedett a nem szerződésszerűen fizetett hitelek aránya, ami arra sarkallta a pénzintézeteket, hogy szigorítsák a hitelezési feltételeket. A szakemberek úgy vélik, hogy lényeges változás idén sem lesz ezekben az országokban, emiatt a hitelezés lassú beindulására kell számítani.

Fenti országok közül Magyarország viszonylag jó helyzetben van. A legrosszabb helyen Lettország áll, ahol a kölcsönök 91 százaléka deviza alapú, és a nem szerződésszerűen törlesztett hitelek aránya tavaly év végén 14,5 százalék volt. Tíz százalékot meghaladó a nemfizetési arány Észtországban (12%), Romániában (11,2%), és Bulgáriában (10,1%) is. Hazánk esetében 9,5 százalékot tesz ki ez az arány.
Az elmúlt időszakban ugyan az egyes régiók devizái stabilizálódtak, azonban a magas arányú devizahitelek továbbra is jelentős kockázatot jelentenek fenti országok, így hazánk bankrendszerében is. Néhány szakértő úgy véli, hogy a válság még nem ért véget és előfordulhat, hogy a globális pénzpiaci helyzet újra romlani kezd, ami újabb régiós pénzintézeti problémákat indíthat el.

A szakértői vélemény szerint kevesebb gondja lehet 2010-ben a szlovák, a cseh, a lengyel, sőt még a török pénzintézeteknek is. Ezekben az államokban lényegesen alacsonyabb a devizahitelek aránya, s ez által a bankok is biztosabb finanszírozási helyzetben vannak. A munkanélküliség emelkedése ugyan ezeket az országokat is érinti, mégis kedvezőbb a helyzetük.

Az ingatlanok megszerzését követően fizetendő illeték mértékében jelentős csökkenés tapasztalható az elmúlt évek mértékéhez képest. Amennyiben az ingatlan értéke nem haladja meg az 1 milliárd forintot, akkor az illeték mértéke a korábbi 10% helyett 4%. Az 1 milliárd forintot meghaladó érték feletti részre pedig 2%-os mértékű illeték fizetendő. Az ingatlan átruházási illeték felső határa 200 millió forint, ami a 9 milliárd forintot elérő és azt meghaladó ingatlanokat érinti.

Amennyiben egy ingatlan résztulajdonának megszerzéséről van szó, akkor az 1 milliárd forintnak a megszerzett tulajdoni hányaddal arányos összege után fizetendő a 4%-os illeték. Az ingatlanonként megállapított maximum 200 millió forintot szintén a tulajdoni hányadnak megfelelően kell figyelembe venni.
Lakóingatlan megszerzése esetén is csökkent január 1-től az illeték mértéke: a lakóingatlan 4 millió forintos értékéig változatlanul marad a 2%-os illeték, az ezt meghaladó részre 4%-os illetékkulcs lesz érvényes a korábbi 6% helyett.

Ha valaki résztulajdont szerez meg a lakóingatlanban, akkor a 4 millió forintnak a megszerzett tulajdoni hányaddal arányos összege után 2%, a felett 4% illeték fizetendő.

Lakóingatlanok cseréje esetén az elcserélt lakások értékének különbözete után 4 millió forintig 2% fizetendő, az a feletti részre számolt illeték mértéke pedig szintén 2%.

Amennyiben a lakóingatlan egy éven belül megvételre és eladásra is kerül, akkor az illeték mértéke a két lakás különbözete után 4 millió forintig 2%, felette 4%.

Ha ingatlanforgalmazási céllal történik az ingatlanszerzés vagy hitelintézetek szereznek ingatlant, akkor az illeték mértéke mindkét esetben egyaránt 2%.

Amennyiben lakóház felépítésére szolgáló telket szerez meg valaki, akkor illetékmentességet élvez, abban az esetben, ha a lakóingatlan felépítése – a korábbi 4 év helyett – a 6 éves határidőn belül történik, valamint ha az illeték kiszabására vonatkozó bejelentés 2004. október 1. és 2012. szeptember 30. között történik. Lejárt határidő esetén is lehetőség van a kérelem benyújtására 2010. január 31-ig, így a befizetett illeték különbözete visszaigényelhető. A határidő meghosszabbítása azonban nem automatikusan történik, azt az adóhatóságnál kell kérni egyénileg.

A törvénymódosítás többek között bővítette a jogosultak körét is, ennek ellenére a pénzintézeteknél kevés az állami kezességvállalással kínált kölcsönök iránt érdeklődő ügyfelek száma. Ennek oka valószínűleg az lehet, hogy a bankok már jóval korábban, a jogszabály hatályba lépése előtt elkészítették a fizetési nehézséggel küzdő lakáshitelesek számára igényelhető áthidaló hitelkonstrukcióikat.

A pénzintézetek tapasztalatai alapján az állam által kínált megoldásnál sokkal hatékonyabbnak tűnnek a bankok saját konstrukciói. Ezt a véleményt az is alátámasztja, hogy az ügyfeleik meglévő kölcsönét már több ezer esetben átütemezték, ugyanakkor az állami kezességvállalás mellett igényelhető hitelt országos szintén csupán néhány százan kérelmezték.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy 2010. hátralévő részében nem emelkedhet az állam áthidaló kölcsönét igénybe vevő ügyfelek száma, hiszen ebben az évben továbbra is fennáll a hitelportfólió minőségi romlásának veszélye. 2010-ben megemelkedhet azoknak a problémásan fizető hitelfelvevőknek a száma, akik ugyan igénybe vették az áthidaló megoldást, de néhány hónap után újra hátralékot halmoztak fel.

A Pénzügyi Szervek Állami Felügyelete által készített felmérés adatai szerint már 2009. harmadik negyedévben is tapasztalható volt a hitelportfólió minőségének romlása, ugyanis az összes hitellel rendelkező ügyfél 5,2%-a kapott problémás minősítést, 4,35% volt pedig azok aránya, akiket a külön figyelendő csoportba soroltak.

Az aláíró szervezetek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a Kódexben foglalt lakossági hitelezési elveket és szabályokat maradéktalanul betartják. A PSZÁF ennek betartását folyamatosan ellenőrzi és ez alapján kialakított minősítései megtekinthetők lesznek holnapján.

A Felügyelet honlapján elérhetővé teszi továbbá a Magatartási Kódexet aláírók listája mellett azon pénzügyi szervezetek listáját is, amelyek érintettek a lakossági hitelezésben és pénzügyi lízingben, de nem csatlakoztak a Kódexhez. A Pénzügyi Szervek Állami Felügyelete feltünteti azokat az intézményeket is, amelyek jelezték már a Kódexhez való csatlakozási szándékukat, de a tényleges csatlakozás bizonyos feltételek meglétét követően lehetséges. A PSZÁF honlapon azon pénzügyi szervezetek listája is olvasható, melyektől nem elvárt a Kódex aláírása azok tevékenységi köre miatt.

Amerikában a háztartások jelentős mértékben csökkentették hitelkitettségüket az elmúlt hónapokban, tavaly novemberben 17,49 milliárd dollárral esett vissza a fogyasztási célra felvett hitelek állománya – tudósít a Marketwatch. Ez az adat az elemzők számára is meglepő, akik negyed ekkor csökkenést sem vártak.

Emiatt a lakossági hitelállomány már tíz hónapja csökken. A pénzügyi válság óta csupán tavaly januárban nőtt – csekély mértékben – a hitelállomány. Ez azt jelenti, hogy az amerikai családok jelentős mértékben változtattak pénzügyi szokásaikon.

A hitelkártyák kategóriájában az állomány 18,5%-kal esett vissza 2009. utolsó előtti hónapjában. Az autó-, valamint személyi hitelek esetébe 2,9%-os visszaeséssel kellett számolni.

A Kódex tartalmazza a szerződéskötés előtti hitelezői magatartás általános elveit is, melyek közül az alábbi hét elvet ismerhetik meg:

1.
Lehetőséget nyújtanak ügyfeleiknek arra, hogy a saját pénzintézetük eltérő feltételű hiteltermékeit összehasonlíthatják.

2.
Felhívják ügyfeleik figyelmét arra, hogy hitelfelvétellel kapcsolatos döntésükkor gondosan mérlegeljék háztartásuk teljes teherviselő képességét, szem előtt tartva a családtagok jövedelmi helyzetét, eladósodottságát, az igényelt kölcsönnel összefüggő várható kiadásokat. Amennyiben az ügyfél igényli, segítséget nyújtanak a teherviselő képesség felmérésében is.

3.
Tájékoztatják ügyfeleiket arról, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének honlapján elolvashatják a különböző termékleírásokat, valamint összehasonlíthatják a különböző hitelkonstrukciókat.

4.
Az ügyfelek tájékoztatása során tartózkodnak a bonyolult, nehezen érthető, csupán a jogszabályhelyek megadására utaló felvilágosítástól. Személyes találkozás esetén az írásban történő tájékoztatás mellett szóbeli magyarázattal is segítik a hitelkonstrukciók könnyebb megértését.

5.
A különböző pénzügyi szolgáltatások és hiteltermékek értékesítése során pontosan meghatározzák a használt fogalmakat úgy, hogy az közérthető legyen minden hiteligénylő számára.

6.
A különböző kereskedelmi kommunikációkban a kölcsön akciós időszakra vonatkozó, majd ezen időszak lejárta után esedékessé váló törlesztő részlet nagyságának ugyanakkora betűméretben és megegyező módon kell megjelennie, továbbá gondoskodni kell arról is, hogy az jól érthetően elhangozzon.

7.
A bankok és pénzintézetek ügynökeinek kellő példányszámban kell rendelkezni minden dokumentummal, melyek az ügyfelek tájékoztatását szolgálják és rendszeresen, szúrópróbaszerűen ellenőrizniük kell, hogy a hiteligénylők tájékoztatásakor partnereik előírásszerűen ismertetik-e a hiteltermékeket, valamint a vonatkozó szabályoknak megfelelően nyújtanak-e tájékoztatást.