Mindebből jól látszik, hogy az európai államok hajlandók arra, hogy Európa mögé helyezzék saját nemzeti érdekeiket – vélekedett a német pénzügyminiszter, Wolfgang Schäuble. A belga pénzügyminiszter véleménye szerint a válság legfontosabb tanulságaként az vonható le, hogy valóban szükséges egy erős felügyeleti rendszer létrehozása, amely jövő év elején kezdődhet el.

A bankadóval kapcsolatban azonban már más a helyzet. Nincs egyetértés ez ügyben annak ellenére, hogy a bankadót több európai állam is bevezeti vagy bevezette. Nagy-Britannia a költségvetési hiányt pótolná vele, míg Németország egy bankmentő alapot szeretne létrehozni belőle.

A pénzügyi tranzakciókat érintő adó bevezetését sem mindenki támogatja az Európai Unióban. A probléma ezzel az adóval az, hogy a pénzügyi szereplők könnyen kibújhatnak alóla az által, hogy ügyleteiket máshova csoportosítják.

A nem teljesítő kölcsönök aránya a tavaly félévi 4,6 százalékról 7,3 százalékra emelkedett. A működési eredmény az egy évvel ezelőtti 34,3 milliárd után 39,4 milliárd forint volt. A hitel-betét arány a pénzintézet értékelése szerint kedvezően alakult, az első félév végére elérte a 97,5 százalékot.
Míg a K&H Bank adózás utáni nyeresége 23 milliárd forint volt, addig a biztosítóé 100 millió forintot tesz ki.

A hitelportfólió minőségét tekintve a lízing szektorban a legrosszabb a helyzet. A nem teljesítő kölcsönök aránya majdnem eléri a 12 százalékot. A lakossági hitelek tekintetében ez 6,9 százalékot tesz ki, ami a tavalyi adathoz viszonyítva 1,5 százalékpontos növekedést jelent.

A nettó kamatbevételt illetően 6,7 százalékos növekedés tapasztalható, így az 49,3 milliárd forintra nőtt, a működési bevételek 4,4 százalékkal 73,2 milliárd forintra emelkedtek, ugyanakkor a működés költségei 5,7 százalékkal 34 milliárd forintra mérséklődtek.

A vezérigazgató véleménye szerint a nem teljesítő kölcsönök arányának további növekedése várható idén, a hitelezési költségek is várhatóan magas szinten maradnak, ám a munkanélküliségi mutatók némileg javulhatnak.

A lakossági hitelek iránti kereslet jelenleg is mérsékelt. Az új kihelyezéseken belül a forint alapú kölcsönök aránya az első félévben 80 százalékra emelkedett. A hitelállomány hat hónap alatt 11,1 százalékkal, az egy évvel ezelőttihez viszonyítva 9,8 százalékkal, 788 milliárd forintra nőtt. A beruházási hitelek iránti kereslet szintén mérsékelt. A lakosság megtakarítása 5 százalékkal, vagyis 1597 milliárd forintra mérséklődött. A kis- és középvállalkozások hiteleinek állománya egy esztendő alatt 13,6 százalékkal, 2010 januárja óta pedig 6,3 százalékkal 133 milliárdra csökkent.

A pénzintézet meg tudta tartani pozícióját a lakossági szektorban, a lakáshitelek körében némi mérséklődés tapasztalható, ami a devizahitelezés befagyasztásának következménye. A betétek az előző három hónaphoz viszonyítva is csökkentek.

A K&H Biztosító vezérigazgatója mérséklődő nyereségről adott hírt, aminek okai a piaci nyomás miatt csökkentett biztosítási díjak, továbbá szerepet játszott, hogy a májusi és júniusi árvíz és vihar miatti kárigény több mint 1 milliárd forintot tett ki.

A költségvetési hiány a GDP százalékában kifejezve 6,1 százalékot tett ki, ugyanakkor a lakosság finanszírozási képessége, vagyis nettó megtakarítása a háromhavi GDP-nek a 7,2 százalék volt. Ez az 1,1 százalékos eltérés majdnem eléri a 2009-es év utolsó negyedévét, amikor a lakosság 6,1 százalékos finanszírozás képessége állt szemben a 4,9 százalékos államháztartási hiánnyal. 2001 óta nem volt arra példa, hogy az államháztartási hiányt fedezték volna a lakosság megtakarításai.

A háztartások devizatartozásai – a jelentős mértékű forintgyengülés miatt – 806 milliárd forinttal növekedtek, ugyanis a hazai fizetőeszköz a második negyedévben a svájci frankhoz 16,3, az euróhoz képest pedig 7,5 százalékkal gyengült. A japán jenben nyilvántartott tartozások forintban kifejezett értéke 24,5 százalékkal emelkedett a második negyedévben.
A háztartások devizatörlesztése 2008 utolsó negyedéve óta meghaladja a kölcsönfelvételt, továbbá a forint alapú hitelfelvétel – 2009 második negyedévét leszámítva – nem kompenzálta ezt a tételt, ami azt jelenti, hogy nettó törlesztők voltak a háztartások.

A közel 380 milliárd forintot elérő második negyedévi megtakarítások megoszlása az alábbi módon alakult: 155 milliárd forint biztosítási megtakarításokba, ezen belül 120 milliárd forint nyugdíjbiztosítási tartalékokba, 145 milliárd forint pedig befektetési jegyekbe áramlott. A befektetési jegyeket illetően, azok vásárlása az elmúlt időszakban is hasonlóan alakult, ám a nyugdíjbiztosítási megtakarítások mintegy öt éve nem értek el ilyen szintet. A lakossági tőzsdei részvényvásárlások egy év után lendültek fel ismét és 87,5 milliárdos összeget értek el.

Az építőipar helyzete a hetedik hónapban nem sokkal volt rosszabb a gazdaság egészében regisztrált adatoknál, a felszámolási eljárások egy éves növekedési üteme ugyanis 29 százalékot tett ki nemzetgazdasági szinten. A korábbinál kisebb különbség azonban nem ezen ágazat helyzetének javulását jelenti, hanem a nemzetgazdaság egészének tovább romlását.

Ezt támasztja alá a GDP második negyedévre vonatkozó, valamint az építőipar kibocsátási adata is. A szektor termelése a 2009 évihez képest 13,8 százalékkal maradt el.

Rekordot döntöttek a végelszámolások is. 2010 júliusában 229 cég zárt be, ami tavaly júliushoz viszonyítva 17,7 százalékos növekedést jelent. Az idei év júniusához képest pedig 8 százalékkal több cég került bezárásra. A nemzetgazdasági átlag e tekintetben 11 százalékos emelkedést mutat.

Ez év júliusában 115 új vállalkozást hoztak létre az építőiparban, ami az egy évvel korábbi adatokhoz képest 20,8 százalékkal, az egy hónappal ezelőtti adatokhoz viszonyítva pedig 23 százalékkal több. A múlt hónapban 3 százalékkal kevesebb új céget alapítottak a nemzetgazdaság egészében a tavaly júliushoz képest.

Míg a devizahitellel rendelkezőkre nem, addig a kis- és középvállalkozásokra annál inkább jellemző, hogy a cégek nagy része exportál, s így devizabevételre is szert tesz. Ennek köszönhetően a deviza alapú hiteleknek kockázatmérséklő szerepük is van. Jóllehet, hogy – a jelentős kamatkülönbség miatt – számos olyan kkv is vett fel devizahitelt, amely nem rendelkezik devizabevétellel. A válság hatására azonban ma már alaposan mérlegelnek a cégek hitelfelvétel előtt, felismerték ugyanis, hogy nem érdemes egy kisebb kamatelőny miatt árfolyamkockázatot vállalni.

Napjainkban tapasztalható, hogy a kis- és középvállalkozások többsége nem igényel deviza alapú hitelt, hanem inkább forinthitelre való áttéréssel csökkenti kitettségét. Ezzel azonban azonnali árfolyamveszteséget realizálnak, ezért tömeges átváltásra majd csak akkor lehet számítani, ha a forint ismét visszaerősödik.

Hazánkban a teljes kis- és középvállalkozói hitelállomány hozzávetőlegesen 900 milliárd forint – ezen belül mintegy 55% a devizahitel – a nem szerződésszerűen teljesítő kölcsönök aránya meghaladja a 10 százalékot. A kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hitelek nagy részének árazása kockázat alapú, vagyis minél kevésbé kockázatos egy ügyfél, annál kedvezőbb kamatláb mellett juthat hitelhez. Forint alapú finanszírozás esetén ma is találhatunk olyan hitelkonstrukciót, melynek kamatszintje 10 százalék feletti, de a pénzintézetek igyekeznek ennél alacsonyabb kamatot biztosítani.

A magas likviditási és országkockázati prémium miatt hazánkban az EURIBOR és a BUBOR közötti különbség nem jelentős. Az adott hitel költségeit a kis-és középvállalkozásoknak az úgynevezett all-in megközelítéssel, vagyis minden költséget figyelembe véve kell megvizsgálniuk, ami ugyanolyan mutató, mint lakossági hitelek esetén a THM.

Egy lakáscélú hitelkonstrukció kiválasztásakor napjainkban a futamidő alatti állandó összegű törlesztő részlet a leglényegesebb szempont. Fontos azonban, hogy ez a fix törlesztés milyen hosszú futamidőn keresztül ró anyagi terhet a háztartásra.

Az elemzés szerint a hitelt felvenni szándékozókat nyomasztja a hosszú távú eladósodottság, a határ 15 évnél húzható meg. A megkérdezettek szerint ugyanis ez az időtartam még megfelelőnek tűnik, belátható periódust jelent. Az idősebb adósok esetén ez jogosnak látszik, ám még a fiatalabb korosztály körében is nyomasztóan hat az ennél hosszabb ideig tartó kötöttség. Konkrét hitelfelvétel esetén azonban a megkérdezettek többsége 20 éves futamidőt választana.

A 15 éves futamidőnél rövidebb, illetve a 25 éves futamidőnél hosszabb idejű eladósodottságot a megkérdezettek határozottan elutasították. Az ideálisnak tartott, valamint a sokak által ténylegesen preferált futamidő közötti ellentmondásra könnyen találhatunk magyarázatot, ami az igények és a tudatos döntés kettősségében rejlik: a finanszírozható legdrágább lakáshoz szeretnénk hozzájutni. Tehát hajlandóak vagyunk öt évet feláldozni azért, hogy jobb ingatlant vehessünk meg.

A többség által választott 20 éves futamidő teljesen független attól, hogy a leendő adós Magyarország mely részén él. Az iskolai végzettség alapján már jelentős eltérések figyelhetők meg: minél magasabban képzett a hitelfelvevő, annál inkább preferált általa a rövidebb futamidő. Az iskolai végzettséggel párhuzamosan emelkedik a hosszú futamidő elutasításának mértéke. Ennek magyarázata, hogy a diplomások nagy része kedvezőbb anyagi körülmények között él. Ez az a csoport ugyanis, amely a kölcsönhöz szükséges saját erőt könnyebben megszerezheti, illetve anyagi kilátásaik hosszabb távon is jobbak. Mindezek ellenére a felsőfokú végzettségűek számára is a 20 év tűnik a legideálisabb futamidőnek.

Az Erste Bank elnök-vezérigazgatója, Papp Edit arról számolt be, hogy az üzemi eredmény növekedése elsősorban annak tudható be, hogy a Pénzintézet a gazdasági válság ellenére sem fordult el az ügyfelektől, s következetes módon betétgyűjtésre valamint hitelnyújtásra összpontosít. Jóllehet a Bank adózás előtti eredménye ez év első felében mérséklődött, a növekvő bevételnek köszönhetően lehetővé vált, hogy a magasabb kockázati költségeket az eredmény fedezze.

Azok a programok is sikeresnek bizonyultak, melyeket a Bank a bajba jutott lakáshitelesek megsegítésére dolgozott ki. Ezek célja az volt, hogy az ügyfelek fenn tudják tartani fizetőképességüket.

Az elnök-vezérigazgató hangsúlyozta, hogy az Erste Bank a továbbra is kedvezőtlen makrogazdasági helyzet, valamint a szigorodó szabályok ellenére is megtartotta helyét a nagyobb pénzintézetek között. A Pénzintézet üzemi eredményének növekedésében fontos szerepe volt a működési költségek 11,3 százalékos csökkentésének is. Ez által javult a Bank működési költségeinek ugyanezen bevételekhez viszonyított aránya is, a javulás mértéke 8 százalékpont.

A Pénzintézet idei terveit illetően tevékenységük középpontjában továbbra is a lakossági és vállalkozói szolgáltatások állnak. Az idei év kiemelt célja, hogy a Pénzintézet megbízható partner legyen mind a lakossági, mind a vállalati ügyfelek számára a válság negatívumainak és a mindennapi pénzügyek kezelésében egyaránt.

A görög pénzintézetek közül csupán az Atebank nem felelt meg a teszten. A német bankokat illetően szinte az összes pénzintézet átment a vizsgán, kivéve a Hypo Real Estate intézetet. A német pénzügyi felügyelet azonban kifejtette, hogy a pénzintézet állami kézben van és jelenleg teljes újjászervezésen megy keresztül.
A spanyol pénzintézetek között viszont több is van, amely nem ment át a vizsgán, ám ezek részvényei nincsenek a tőzsdén. A teszten elbukott spanyol bankok a következők: Cajasur, Banca Civica, Daida Savings Bank, Unnim, valamint az Espiga.

A vizsgált 91 pénzintézet közül összesen 7 nem felelt meg a követelményeknek, melyek tőkeszükséglete összességében 3,5 milliárd eurót tesz ki. Ez azt jelenti, hogy ekkora összegű tőke szükséges a hét bank esetében ahhoz, hogy a gazdasági helyzet romlása esetén a 6 százalékos tőkemegfelelési limitet elérjék. Az összeg több mint felére a spanyol pénzintézeteknél lenne szükség.

A CEBS által kezdeményezett teszten hazánkat az OTP Bank Nyrt. és az FHB Jelzálogbank Nyrt. képviselte. Mindkét pénzintézet az elvárt szintnél magasabb és stabilabb értékekkel rendelkezik.

A tesztek eredményeire az amerikai részvénypiacok jelentős mértékű elmozdulásokkal nem reagáltak. A szakértők arra számítottak, hogy a teszteken körülbelül 5-10 pénzintézet bukhat el, s várakozásaik szerint az összes európai nagybank tőkésítettsége megfelelt a CEBS által elvárt értéknek.

A Bloomberg a Nomura elemzőjét, Peter Attard Montaltót idézi, aki úgy vélekedik, hogy a magyarországi bankadó elfogadása után hazánk hitelessége tovább fog csökkeni. A hírügynökség arról is tájékoztat, hogy a bankadó elfogadására a Valutaalappal való tárgyalások felfüggesztése után kerül sor, ami részben a bankadó miatt szakadt meg.

A „brutális” bankadóval kapcsolatban a hírügynökség hozzáfűzi, hogy az előző negyedévben a magyar fizetőeszköz teljesített legrosszabbul az uniós valutával szemben, a forint három hónap alatt 1,3 százalékot veszített értékéből.

Ewald Nowotnv, az Európai Központi Bank igazgatósági tagja a magyar bankadó mértékét aránytalanul magasnak találja. Az osztrák jegybankár aggasztónak találja a bankadó bevezetését Kelet-Közép-Európa államaiban, ugyanis ezek negatív hatásúak lehetnek a pénzügyi szektor stabilitásával szemben, mely a romló hitelportfóliók miatt már így instabil.

A nemzetgazdasági miniszter, Matolcsy György a bankadóval kapcsolatban elmondta, hogy annak részletei még egyeztetés alatt vannak, kérdéses, hogy kettő vagy három évig legyen érvényes, ám az idei konstrukció már nem változtatható.

Elismerte, hogy a banki különadó jár ugyan valamennyi növekedési áldozattal, azonban egy megszorító csomag a hazai gazdaságot jobban visszavetné. Az élénkülő külső konjunktúra és a kormány eddig intézkedéseinek pozitív hatása, hogy jóllehet korábban a gazdaság 0,4 százalékos mérséklődését jelezték előre, jelenleg már 0,5 százalékos növekedéssel lehet számolni idén.

Szakértők véleménye szerint egyelőre nehéz megítélni a korlátozások hatásait. Tavaly a bankszektort a hitelkihelyezések erőteljes csökkenése jellemezte. Nem tudni, hogy ez a lassulás folytatódott idén is, vagy esetleg a szigorítások hatásait érezhetjük. A hitelszigorítások lényeges változásokat azonban valószínűleg nem okoztak, hiszen a visszaesés már korábban is tapasztalható volt.
A hitelfeltételek márciusi szigorítása előtt ugyan növekedett az igénylések és hitelszerződések száma, ám így is lényegesen alulmaradt a korábbi évekhez képest. A hitel/fedezeti arányokra vonatkozó szigorítások előtt olyan ügyfelek is igyekeztek hitelhez jutni, akiket nem érintettek e változások.

A hitelezhetőségi limit júniusi bevezetése szintén nem okozott lényeges változást. Ez annak köszönhető, hogy a jogszabályban rögzített jövedelemvizsgálati előírásokat számos pénzintézet már korábban is alkalmazta.

A korábban tisztán fedezet alapon nyújtott kölcsönöket is ez a jogszabály függesztette volna fel, ám ezek gyakorlatilag már a válság kitörése miatt tavaly eltűntek a hitelpiacról.

A deviza alapú hitelek felfüggesztésével kapcsolatban pozitívumnak számít, hogy várhatóan nem szűnik meg teljes mértékben a devizahitelezés, hiszen hitelkiváltás, továbbá fedezetcsere esetén megmaradnak e hiteltermékek. A tavaly elfogadott Magatartási Kódex lényeges tétele a hitelkiváltások leegyszerűsítése. Az árfolyam ingadozás miatt nehéz helyzetbe került adósok számára legalább megmarad annak esélye, hogy egy kedvezőbb pénzintézeti ajánlat esetén ki tudják váltani meglévő kölcsönüket. Ha a devizahitelezés teljes mértékben leállításra került volna, akkor a devizahitellel rendelkező ügyfeleknek nem lett volna lehetőségük bankváltásra, s ki lettek volna szolgáltatva az adott pénzintézet kamatpolitikájának.

Devizahitelek nélkül a kölcsönök forintra való átváltása azonnali árfolyamveszteséggel járt volna, így azonban a jövőben jellemző lehet majd a svájci frank alapú kölcsönök euró alapúra történő átváltása.