Jelenleg pedig előfordulhat, hogy meg is akad ez a csökkenés néhány elemző szerint. A piaci árazások egyelőre azonban még nem ezt mutatják. Február 22-én esedékes a következő kamatdöntő ülés, addig a befektetők még megnyugodhatnak.

Az elmúlt hónapokban a jegybank kamatdöntéseit nagymértékben befolyásolta a nemzetközi befektetések bizonytalanabb légköre, ami azt eredményezte, hogy szűkült a jegybank mozgástere a kamat további mérséklését illetően. Ugyan a dubai, valamint a görögországi államadóssággal összefüggő negatív események miatt nem tapasztalhattunk tartós forintgyengülést, ám a hazai, kiemelt ország-kockázati mutatószám, az öt éves CDS-felár, jelentősen növekedett az elmúlt három hónapban. Az említett felár 2009. októberben még egy kicsivel 200 bázispont alatti is volt, jelenleg azonban már 255-260 bázispont körül ingadozik, ami hat havi csúcsot jelent. A régió országai közül nem emelkedik ki hazánk, ugyanis a román, a bolgár és a horvát felár is ilyen érték körül mozog.

Az utóbbi napok intenzív forintgyengülése, továbbá a több hete tartó CDS-felár emelkedése miatt felmerül annak lehetősége, hogy nem folytatódik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatcsökkentő sorozata, hanem marad a jelenlegi 6 százalékos mértéknél, ezzel nyújtva támaszt a hazai eszköztárak számára. A határidős kamatlábra vonatkozó megállapodások, és a rövid távú állampapírpiac egyelőre nem ezt tekinti mérvadónak, hiszen esetükben jelenleg is az látható, hogy egy 25 bázispont körüli kamatmérséklés van beárazva egy hónapos időtávon belül.

A jegybank következő kamatdöntő üléséig még két hét van hátra, ez alatt az időtartam alatt a külföldi piac megnyugodhat ugyan, azonban valószínűsíthető, hogy a központi helyen lévő, államcsődökkel összefüggő félelmek addig még nem kerülnek háttérbe, mert az alapprobléma kezelése egy-két napnál több időt vesz igénybe.