A rugalmas kölcsön hat havi kamatperiódussal igényelhető, tehát az első hat kamatperiódus a futamidő első három évét jelenti. Ezen belül a csökkentett havi törlesztésű periódusok számát is az ügyfél jelölheti meg igényei szerint.

De milyen kétség merülhet fel Önben a rugalmas kölcsönt illetően?
Az egyik ellenérv talán az lehet, hogy rugalmas kölcsön esetén a csökkentett törlesztésű időszakot követően magas havi törlesztéssel kell számolni.

Első látásra valóban így tűnhet, de az alábbi példával ezt megcáfolható:
Ön 5 millió forintot igényel 20 éves futamidőre és havi 35 ezer forintos törlesztést vállal két évre. A csökkentett törlesztésű időszak után a törlesztő részlet havi 49.237.- forint lesz. Ez az összeg az induló havi törlesztésnél valóban magasabb, de ha a hitel annuitásos törlesztő részletével hasonlítjuk össze, akkor azonnal látjuk, hogy kisebb a különbség, ugyanis a hitel annuitásos törlesztése havi 47.038.- forint tesz ki. Tehát csupán körülbelül 2 ezer forint az eltérés, viszont az első két évben csaknem 12 ezer forinttal alacsonyabb törlesztő részletet kell fizetni.

A rugalmas kölcsön forint alapon vehető igénybe, tehát felmerülhet az a kifogás is ellene, hogy túl magas a kamat.

A rugalmas kölcsön árazásában referencia kamathoz kötött, ami jelen esetben a BUBOR-t jelenti. A BUBOR a Budapesti Bankközi Kamatláb, melynek mértékét befolyásolja a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott jegybanki alapkamat mértéke. A jegybanki alapkamat az elmúlt időszakban folyamatosan csökkent, s a szakértők várakozási szerint további kamatcsökkenés is várható. A rugalmas kölcsön kamata már jelenleg is versenyképes az euró alapon nyújtott jelzáloghitelek kamatával.

További kérdésként felmerülhet az is, hogy mi értelme van a csökkentett törlesztésű időszaknak?

Mellette szólhat az érv, miszerint az első három évben fizetendő alacsonyabb összegű törlesztő részlet kedvezőbb lehet pályakezdők valamint kisgyermekes családok részére, akik az elkövetkezendő néhány évben alacsonyabb törlesztést tudnak csak vállalni.

Ellentmondás tapasztalható abban, hogy míg a tavalyi év második felében a pénzintézetek megítélése tovább romlott, addig az ügyfelek saját bankjukról sokkal pozitívabban vélekednek, kivéve a jelzáloghitelekkel rendelkezőket, akik esetében a hiteltermékkel való elégedettség 7%-kal romlott. A nagyobb bankok közül az Erste Bank, az OTP és a Takarékszövetkezetek ügyfelei nyilatkoztak töretlen elégedettségükről.

A jelzáloghitelt igénylők kedvezőtlen véleménye több ok miatt alakulhatott ki. Egyrészt a saját helyzetük miatti elkeseredés, másrészt ez egyfajta visszajelzés a pénzintézetek felé, hogy nem segítették megfelelően a nehéz helyzetbe került jelzáloghiteleseket. Biztató azonban, hogy a havi törlesztő részletek nagysága a tavalyi év második felében csökkent.

A felmérés egyik legfontosabb pontja az ügyfelek kiszolgálására vonatkozott. A megkérdezettek többsége a hosszú várakozást, a hiányos tájékoztatást és a túlzott mértékű egyszerűséget kifogásolta. Pozitívum viszont, hogy véleményük szerint nőtt az ügyfelekért folytatott bankok közötti verseny. A bankok kommunikációjában a hangsúly jelenleg a folyószámla vezetésre, valamint a megtakarításokra helyeződik, nem pedig a hitelekre.

A folyószámlák tekintetében újonnan kapott ajánlatokat az új banki ügyfelek 10%-a tudatosan összehasonlítja, majd ezen ügyfelek 5%-a figyelembe veszi az akciós ajánlatokat is. Az ügyfelek bankjukhoz való hűsége a megtakarításoknál tűnik a leglényegesebbnek. A megtakarítások miatt általában saját pénzintézetüknél maradnak, azaz csupán emiatt nem választanak másik bankot. A pénzintézeteknél a megfelelő időben tett kedvező ajánlat rendkívül eredményes lehet. A megkérdezettek 34%-a ugyanis úgy nyilatkozott a megtakarítással kapcsolatban, hogy a bankja ajánlotta és éppen a megfelelő időben.

A pénzintézetek az utóbbi évben elsősorban saját ügyfélkörük megerősítésére koncentráltak, melynek eredményeképpen a 9 legnagyobb pénzintézet közül 6 banknak sikerült az elsődleges ügyfeleik arányát emelni. A pénzintézetek ügyfeleinek több mint ¾-e nem tervez bankváltást a számlavezetést illetően.

A vezető hazai bankfejlesztési csoport Bankindex kutatásának célja az volt, hogy felmérje a pénzintézeti kapcsolattal rendelkező háztartások tényleges pénzintézeti tapasztalatait, illetve azt, hogy a pénzintézetek milyen mértékben teljesítik az ügyfelek elvárásait és igényeit.

Jelenleg pedig előfordulhat, hogy meg is akad ez a csökkenés néhány elemző szerint. A piaci árazások egyelőre azonban még nem ezt mutatják. Február 22-én esedékes a következő kamatdöntő ülés, addig a befektetők még megnyugodhatnak.

Az elmúlt hónapokban a jegybank kamatdöntéseit nagymértékben befolyásolta a nemzetközi befektetések bizonytalanabb légköre, ami azt eredményezte, hogy szűkült a jegybank mozgástere a kamat további mérséklését illetően. Ugyan a dubai, valamint a görögországi államadóssággal összefüggő negatív események miatt nem tapasztalhattunk tartós forintgyengülést, ám a hazai, kiemelt ország-kockázati mutatószám, az öt éves CDS-felár, jelentősen növekedett az elmúlt három hónapban. Az említett felár 2009. októberben még egy kicsivel 200 bázispont alatti is volt, jelenleg azonban már 255-260 bázispont körül ingadozik, ami hat havi csúcsot jelent. A régió országai közül nem emelkedik ki hazánk, ugyanis a román, a bolgár és a horvát felár is ilyen érték körül mozog.

Az utóbbi napok intenzív forintgyengülése, továbbá a több hete tartó CDS-felár emelkedése miatt felmerül annak lehetősége, hogy nem folytatódik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatcsökkentő sorozata, hanem marad a jelenlegi 6 százalékos mértéknél, ezzel nyújtva támaszt a hazai eszköztárak számára. A határidős kamatlábra vonatkozó megállapodások, és a rövid távú állampapírpiac egyelőre nem ezt tekinti mérvadónak, hiszen esetükben jelenleg is az látható, hogy egy 25 bázispont körüli kamatmérséklés van beárazva egy hónapos időtávon belül.

A jegybank következő kamatdöntő üléséig még két hét van hátra, ez alatt az időtartam alatt a külföldi piac megnyugodhat ugyan, azonban valószínűsíthető, hogy a központi helyen lévő, államcsődökkel összefüggő félelmek addig még nem kerülnek háttérbe, mert az alapprobléma kezelése egy-két napnál több időt vesz igénybe.

Idén is azon kelet-európai országok bankrendszerének lehetnek problémái, amelyek lakosságának nagy része deviza alapon vette fel hitelét. A nemrég megjelent elemzésekből az derül ki, hogy a bankszektoroknak még továbbra is vannak problémái, azonban a régió egyes országai között ebben az évben már lehetnek lényeges különbségek. Majdnem minden országot érint az a probléma, hogy a munkanélküliség emelkedése miatt tovább nő a nem szerződésszerűen teljesítő kölcsönök aránya, a hitelezés lassú beindulása pedig gátolhatja a gazdaság növekedését.

A szakértők véleménye szerint a bankrendszer legnagyobb problémáját hazánkban, Bulgáriában, Romániában és a balti államokban a jelenleg gyengének mondható finanszírozási helyzet okozhatja. Mivel a megjelölt államokban a legmagasabb a deviza alapon folyósított hitelek aránya, ezért az érintett országok fizetőeszközének gyengülése következtében tavaly és tavalyelőtt jelentősen emelkedett a nem szerződésszerűen fizetett hitelek aránya, ami arra sarkallta a pénzintézeteket, hogy szigorítsák a hitelezési feltételeket. A szakemberek úgy vélik, hogy lényeges változás idén sem lesz ezekben az országokban, emiatt a hitelezés lassú beindulására kell számítani.

Fenti országok közül Magyarország viszonylag jó helyzetben van. A legrosszabb helyen Lettország áll, ahol a kölcsönök 91 százaléka deviza alapú, és a nem szerződésszerűen törlesztett hitelek aránya tavaly év végén 14,5 százalék volt. Tíz százalékot meghaladó a nemfizetési arány Észtországban (12%), Romániában (11,2%), és Bulgáriában (10,1%) is. Hazánk esetében 9,5 százalékot tesz ki ez az arány.
Az elmúlt időszakban ugyan az egyes régiók devizái stabilizálódtak, azonban a magas arányú devizahitelek továbbra is jelentős kockázatot jelentenek fenti országok, így hazánk bankrendszerében is. Néhány szakértő úgy véli, hogy a válság még nem ért véget és előfordulhat, hogy a globális pénzpiaci helyzet újra romlani kezd, ami újabb régiós pénzintézeti problémákat indíthat el.

A szakértői vélemény szerint kevesebb gondja lehet 2010-ben a szlovák, a cseh, a lengyel, sőt még a török pénzintézeteknek is. Ezekben az államokban lényegesen alacsonyabb a devizahitelek aránya, s ez által a bankok is biztosabb finanszírozási helyzetben vannak. A munkanélküliség emelkedése ugyan ezeket az országokat is érinti, mégis kedvezőbb a helyzetük.

A törvénymódosítás többek között bővítette a jogosultak körét is, ennek ellenére a pénzintézeteknél kevés az állami kezességvállalással kínált kölcsönök iránt érdeklődő ügyfelek száma. Ennek oka valószínűleg az lehet, hogy a bankok már jóval korábban, a jogszabály hatályba lépése előtt elkészítették a fizetési nehézséggel küzdő lakáshitelesek számára igényelhető áthidaló hitelkonstrukcióikat.

A pénzintézetek tapasztalatai alapján az állam által kínált megoldásnál sokkal hatékonyabbnak tűnnek a bankok saját konstrukciói. Ezt a véleményt az is alátámasztja, hogy az ügyfeleik meglévő kölcsönét már több ezer esetben átütemezték, ugyanakkor az állami kezességvállalás mellett igényelhető hitelt országos szintén csupán néhány százan kérelmezték.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy 2010. hátralévő részében nem emelkedhet az állam áthidaló kölcsönét igénybe vevő ügyfelek száma, hiszen ebben az évben továbbra is fennáll a hitelportfólió minőségi romlásának veszélye. 2010-ben megemelkedhet azoknak a problémásan fizető hitelfelvevőknek a száma, akik ugyan igénybe vették az áthidaló megoldást, de néhány hónap után újra hátralékot halmoztak fel.

A Pénzügyi Szervek Állami Felügyelete által készített felmérés adatai szerint már 2009. harmadik negyedévben is tapasztalható volt a hitelportfólió minőségének romlása, ugyanis az összes hitellel rendelkező ügyfél 5,2%-a kapott problémás minősítést, 4,35% volt pedig azok aránya, akiket a külön figyelendő csoportba soroltak.

Az aláíró szervezetek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a Kódexben foglalt lakossági hitelezési elveket és szabályokat maradéktalanul betartják. A PSZÁF ennek betartását folyamatosan ellenőrzi és ez alapján kialakított minősítései megtekinthetők lesznek holnapján.

A Felügyelet honlapján elérhetővé teszi továbbá a Magatartási Kódexet aláírók listája mellett azon pénzügyi szervezetek listáját is, amelyek érintettek a lakossági hitelezésben és pénzügyi lízingben, de nem csatlakoztak a Kódexhez. A Pénzügyi Szervek Állami Felügyelete feltünteti azokat az intézményeket is, amelyek jelezték már a Kódexhez való csatlakozási szándékukat, de a tényleges csatlakozás bizonyos feltételek meglétét követően lehetséges. A PSZÁF honlapon azon pénzügyi szervezetek listája is olvasható, melyektől nem elvárt a Kódex aláírása azok tevékenységi köre miatt.

Aki euró vagy svájci frank alapú hitelt vett fel, annak megemelkedett a törlesztő részlete. A forint gyengülése szinte azonnal érezhető a pénztárcánkon, ellenben a forinterősödés hatásai sokszor hónapokig nem érzékelhetők. Legalább is, ami az euró árfolyamot illeti a mostani 280 forint körüli érték azonos az év elején érvényes árfolyammal, de az akkori 61 ezer Ft-os törlesztő részlet továbbra is 75 ezer Ft körüli összeget tesz ki. Mi lehet ennek az oka?
Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. elemzőjének nyilatkozata szerint ez annak köszönhető, hogy a pénzügyi válság hatására a pénzintézetek is drágábban jutottak forráshoz és ezeket a költségeket továbbterhelték az ügyfélre megemelkedett kamat formájában. A drágításkor pedig egyes pénzintézetek a ténylegesnél nagyobb összeggel terhelték az adósokat azért, hogy ne dőljenek be az ügyletek. Azóta ugyan mérséklődött a hitelek kamata, de nagyon sokan így is magasabb összeget fizetnek, mint kellene.
Samu János vélekedése szerint hosszú távon valószínűleg nem kell a forintgyengüléssel számolni. Ugyanakkor nagyobb forinterősödésre sem számíthatunk, ugyanis a jelenlegi, reálisnak tűnő 280 Ft.-os euró árfolyam körülbelül két év alatt állhat be a stabil 265 Ft környékére. Ez persze nem zárja ki a kisebb-nagyobb ingadozásokat, de várhatóan az árfolyam ebben a sávban marad. A bankok korábban megtehették, hogy egyoldalú szerződésmódosítást, kamat-, és kezelési költségemelést hajtottak végre. Jelenleg azonban a kormánnyal kötött megállapodás értelmében ezt már nem lehetséges. További szigorítás is várható: a következő héttől lesz érvényes az a banki magatartási kódex, mely kötelezi a pénzintézeteket arra, hogy 60 nappal előbb értesítsék az ügyfelet, amennyiben költségeiket és a magasabb kamatot rájuk kívánják hárítani.
A pénzintézetek egy része nem ért egyet azzal a nézettel, miszerint az indokoltnál nagyobb mértékben terhelték volna az ügyfeleket. Épp ellenkezőleg. Az OTP Bank a költségek ellenére nem magasabb, hanem inkább alacsonyabb kamattal nyújt hitelt. Állításuk szerint egy 5 millió Ft összegű hitel törlesztése 20 éves futamidőre vetítve a tavalyi 56.000.- Forint helyett 52.000.- Ft alatt van.