Szerda délelőtt egy euróért 272 forintot kellett fizetni a bankközi piacon, ami egyúttal kéthavi mélypontot is jelent a forint esetében. Azt követően azonban a piaci feszültség enyhült, s az árfolyam 270 forint alá süllyedt. A CHF árfolyama szintén emelkedett, szerdán meghaladta a 190 forintot, majd később 188,1-re csökkent.

A forint a nemzetközi pénzpiaci helyzetnek köszönhetően gyengült, vagyis a hazai politikai és gazdasági helyzettől teljesen függetlenül. A portugál valamint a görög hitelminősítések miatt ugyanis eladási hullám kezdődött, továbbá a görögországi helyzettel kapcsolatosan jelenleg is nagy a bizonytalanság.

A görög hitelválság rendkívül mély. Szakértők szerint az ország nem tudja elkerülni az államcsődöt. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió (EU) általi mentőcsomag valószínűleg nem lesz elegendő a gazdaság helyreállításához. A hangulatromlás már a kelet-közép-európai piacot is elérte, s ezek közül hazánk rendelkezik a legnagyobb államadóssággal.
Egyes szakértői vélekedések szerint az sem tett jót a forint árfolyamának, hogy a kormányt alakító Fidesz nyilatkozata szerint a jegybankelnök Simor Andrásnak le kell mondania. Talán emiatt is gyengülhetett a forint.

Ha a devizapiacon tapasztalható feszültség a későbbiekben is fennmarad, valamint a forintárfolyam euróhoz viszonyított gyengülése folytatódik, akkor a devizahitellel rendelkezők feszült időszaknak nézhetnek elébe. Ha a válság elhúzódik, akkor a forint tovább veszíthet az értékéből. Szakértők szerint azonban nincs nagy baj a forinttal, a hazai fizetőeszköz a görög válságot kihúzhatja 280-as árfolyamszint alatt.

A forintgyengülést azonban a devizahitellel rendelkező adósok pénztárcája rögtön megérzi, ugyanis a pénzintézeteknél külföldi devizában történik a törlesztő részletek nyilvántartása, s azt a törlesztés napján érvényes árfolyammal szorozzák meg. Az adósok számára mindig az adott hónap törlesztési napján érvényes árfolyam számít, s amennyiben drágul az euró, ez a törlesztő részleten is rögtön érződik.

Ha a forintgyengülés tartós és erős, akkor a forintban nyilvántartott export árak is megemelkedhetnek, ami azt jelenti, hogy a hazánkba behozott termékek ára is jelentősen növekedhet. Emiatt drágulhatnak az üzemanyagok, a gáz, melyek inflációt gerjeszthetnek az gazdaság egyéb területein is.

A rugalmas kölcsön hat havi kamatperiódussal igényelhető, tehát az első hat kamatperiódus a futamidő első három évét jelenti. Ezen belül a csökkentett havi törlesztésű periódusok számát is az ügyfél jelölheti meg igényei szerint.

De milyen kétség merülhet fel Önben a rugalmas kölcsönt illetően?
Az egyik ellenérv talán az lehet, hogy rugalmas kölcsön esetén a csökkentett törlesztésű időszakot követően magas havi törlesztéssel kell számolni.

Első látásra valóban így tűnhet, de az alábbi példával ezt megcáfolható:
Ön 5 millió forintot igényel 20 éves futamidőre és havi 35 ezer forintos törlesztést vállal két évre. A csökkentett törlesztésű időszak után a törlesztő részlet havi 49.237.- forint lesz. Ez az összeg az induló havi törlesztésnél valóban magasabb, de ha a hitel annuitásos törlesztő részletével hasonlítjuk össze, akkor azonnal látjuk, hogy kisebb a különbség, ugyanis a hitel annuitásos törlesztése havi 47.038.- forint tesz ki. Tehát csupán körülbelül 2 ezer forint az eltérés, viszont az első két évben csaknem 12 ezer forinttal alacsonyabb törlesztő részletet kell fizetni.

A rugalmas kölcsön forint alapon vehető igénybe, tehát felmerülhet az a kifogás is ellene, hogy túl magas a kamat.

A rugalmas kölcsön árazásában referencia kamathoz kötött, ami jelen esetben a BUBOR-t jelenti. A BUBOR a Budapesti Bankközi Kamatláb, melynek mértékét befolyásolja a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott jegybanki alapkamat mértéke. A jegybanki alapkamat az elmúlt időszakban folyamatosan csökkent, s a szakértők várakozási szerint további kamatcsökkenés is várható. A rugalmas kölcsön kamata már jelenleg is versenyképes az euró alapon nyújtott jelzáloghitelek kamatával.

További kérdésként felmerülhet az is, hogy mi értelme van a csökkentett törlesztésű időszaknak?

Mellette szólhat az érv, miszerint az első három évben fizetendő alacsonyabb összegű törlesztő részlet kedvezőbb lehet pályakezdők valamint kisgyermekes családok részére, akik az elkövetkezendő néhány évben alacsonyabb törlesztést tudnak csak vállalni.

Idén is azon kelet-európai országok bankrendszerének lehetnek problémái, amelyek lakosságának nagy része deviza alapon vette fel hitelét. A nemrég megjelent elemzésekből az derül ki, hogy a bankszektoroknak még továbbra is vannak problémái, azonban a régió egyes országai között ebben az évben már lehetnek lényeges különbségek. Majdnem minden országot érint az a probléma, hogy a munkanélküliség emelkedése miatt tovább nő a nem szerződésszerűen teljesítő kölcsönök aránya, a hitelezés lassú beindulása pedig gátolhatja a gazdaság növekedését.

A szakértők véleménye szerint a bankrendszer legnagyobb problémáját hazánkban, Bulgáriában, Romániában és a balti államokban a jelenleg gyengének mondható finanszírozási helyzet okozhatja. Mivel a megjelölt államokban a legmagasabb a deviza alapon folyósított hitelek aránya, ezért az érintett országok fizetőeszközének gyengülése következtében tavaly és tavalyelőtt jelentősen emelkedett a nem szerződésszerűen fizetett hitelek aránya, ami arra sarkallta a pénzintézeteket, hogy szigorítsák a hitelezési feltételeket. A szakemberek úgy vélik, hogy lényeges változás idén sem lesz ezekben az országokban, emiatt a hitelezés lassú beindulására kell számítani.

Fenti országok közül Magyarország viszonylag jó helyzetben van. A legrosszabb helyen Lettország áll, ahol a kölcsönök 91 százaléka deviza alapú, és a nem szerződésszerűen törlesztett hitelek aránya tavaly év végén 14,5 százalék volt. Tíz százalékot meghaladó a nemfizetési arány Észtországban (12%), Romániában (11,2%), és Bulgáriában (10,1%) is. Hazánk esetében 9,5 százalékot tesz ki ez az arány.
Az elmúlt időszakban ugyan az egyes régiók devizái stabilizálódtak, azonban a magas arányú devizahitelek továbbra is jelentős kockázatot jelentenek fenti országok, így hazánk bankrendszerében is. Néhány szakértő úgy véli, hogy a válság még nem ért véget és előfordulhat, hogy a globális pénzpiaci helyzet újra romlani kezd, ami újabb régiós pénzintézeti problémákat indíthat el.

A szakértői vélemény szerint kevesebb gondja lehet 2010-ben a szlovák, a cseh, a lengyel, sőt még a török pénzintézeteknek is. Ezekben az államokban lényegesen alacsonyabb a devizahitelek aránya, s ez által a bankok is biztosabb finanszírozási helyzetben vannak. A munkanélküliség emelkedése ugyan ezeket az országokat is érinti, mégis kedvezőbb a helyzetük.

Meglepő azonban, hogy ez év december 23-ig tartó időszakban a svájci frank alapú hitel az ügyfelek számára mégis kedvezőbb volt az euró alapú konstrukciónál. A svájci frank árfolyama ugyanis átlagban 185,6.- Forintnak felelt meg, ami 11,4 %-kal haladja meg a tavalyi szintet, az euró átlagárfolyama azonban 16,8%-kal magasabb a 2008.-as szinthez képest.
A mélypontot mindkét fizetőeszköz esetében ugyanaz a nap jelenti: 2009. március 5. Ezen a napon egy euró 316,4.-, míg egy svájci frank 215,4.- Ft-ot ért a bankközi devizapiacon. A devizahitelesek havi törlesztő részletére azonban nem csak az árfolyamok, hanem a bankközi kamatváltozások is hatással voltak. Míg három évvel ezelőtt a svájci frank alapú jelzáloghitelek kamata 3,5% körül volt, addig ez év februárjában az MNB átlagkamata 6,18%-ot tett ki, ami egyúttal kamatcsúcsnak számít.

2006-ban a kiskereskedelemben tapasztalható recesszió küszöbén az MNB adatai szerint még 100 milliárd forint körüli hitelállomány nagyon rövid idő alatt közel negyedével csökkent. Az állomány 2009-ben némileg emelkedett. A magyar háztartások áruhitel állománya 2009 októberére 87 milliárd Forint volt, olvasható a Népszabadság cikkében.

Az egy événél hosszabb lejáratú forint alapú hitelek vannak túlsúlyban A hitelek között jellemzően az egy éven túli lejáratú, forinthitelek viszik a prímet, míg az euróban felvett kölcsönök piaci aránya szinte jelentéktelen, mintegy 1,5 milliárd körüli.

Az egyik hazai áruhitelezéssel foglalkozó pénzintézetnél elmondták, hogy az állomány elsősorban stagnáló vagy némileg erősödő. Az áruhitelezést volumenében jeletős részesedéssel rendelkező elektronikai eszközök forgalmának jelentős visszaesésével párhuzamosan csökkentek az áruhitelek is. A pénzügyi válság következtében nagyobb számban bedőlt kölcsönök aránya is stabilizálódni látszik az elmúlt időszakban.

Aki euró vagy svájci frank alapú hitelt vett fel, annak megemelkedett a törlesztő részlete. A forint gyengülése szinte azonnal érezhető a pénztárcánkon, ellenben a forinterősödés hatásai sokszor hónapokig nem érzékelhetők. Legalább is, ami az euró árfolyamot illeti a mostani 280 forint körüli érték azonos az év elején érvényes árfolyammal, de az akkori 61 ezer Ft-os törlesztő részlet továbbra is 75 ezer Ft körüli összeget tesz ki. Mi lehet ennek az oka?
Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. elemzőjének nyilatkozata szerint ez annak köszönhető, hogy a pénzügyi válság hatására a pénzintézetek is drágábban jutottak forráshoz és ezeket a költségeket továbbterhelték az ügyfélre megemelkedett kamat formájában. A drágításkor pedig egyes pénzintézetek a ténylegesnél nagyobb összeggel terhelték az adósokat azért, hogy ne dőljenek be az ügyletek. Azóta ugyan mérséklődött a hitelek kamata, de nagyon sokan így is magasabb összeget fizetnek, mint kellene.
Samu János vélekedése szerint hosszú távon valószínűleg nem kell a forintgyengüléssel számolni. Ugyanakkor nagyobb forinterősödésre sem számíthatunk, ugyanis a jelenlegi, reálisnak tűnő 280 Ft.-os euró árfolyam körülbelül két év alatt állhat be a stabil 265 Ft környékére. Ez persze nem zárja ki a kisebb-nagyobb ingadozásokat, de várhatóan az árfolyam ebben a sávban marad. A bankok korábban megtehették, hogy egyoldalú szerződésmódosítást, kamat-, és kezelési költségemelést hajtottak végre. Jelenleg azonban a kormánnyal kötött megállapodás értelmében ezt már nem lehetséges. További szigorítás is várható: a következő héttől lesz érvényes az a banki magatartási kódex, mely kötelezi a pénzintézeteket arra, hogy 60 nappal előbb értesítsék az ügyfelet, amennyiben költségeiket és a magasabb kamatot rájuk kívánják hárítani.
A pénzintézetek egy része nem ért egyet azzal a nézettel, miszerint az indokoltnál nagyobb mértékben terhelték volna az ügyfeleket. Épp ellenkezőleg. Az OTP Bank a költségek ellenére nem magasabb, hanem inkább alacsonyabb kamattal nyújt hitelt. Állításuk szerint egy 5 millió Ft összegű hitel törlesztése 20 éves futamidőre vetítve a tavalyi 56.000.- Forint helyett 52.000.- Ft alatt van.