Továbbá a lakossági hitelezést érintő kormányrendeletek szigorodása, valamint a bankszektor önszabályozása is indokolttá teszi az euró finanszírozás ismételt megjelenését a bank hitelkínálatában.

Mint azt már korábban hírül adtuk, a pénzintézet 2010. január végén bejelentette, hogy a még 2009. nyarán felfüggesztésre került euró alapon történő hitelnyújtást február 15-től kezdődően ismét elindítja. Hétfőtől tehát a magánszemélyeknek újra lesz lehetőségük euró alapú lakáshitel, valamint euró alapú – ingatlanfedezet bevonása mellett nyújtott – személyi hitel igénylésére a K&H Bank fiókjaiban.

A Banknál jelenleg is elérhetők az árazásukban a jegybanki alapkamat mértékéhez kötött szabad felhasználású és lakáscélú forinthitelek, s várakozásaik szerint a jegybanki alapkamat szintjének rövid- és középtávú fokozatos mérséklésével a piaci kamatozású forint alapú jelzáloghitelek egyre inkább előtérbe kerülnek.
Mint ismeretes a K&H Bank tavaly nyáron – a hazai kereskedelmi bankok közül – elsőként függesztette fel az euró alapon történő hitelnyújtást. Akkor a pénzintézet azzal indokolta döntését, hogy ezt követően olyan forint alapon finanszírozott hiteltermékekkel kívánja bővíteni a lakossági jelzáloghitelek kínálatát, amelyek versenyképesek a devizahitelekkel, elsősorban az euró és svájci frank alapú kölcsönökkel szemben.

Az euró alapú hitelezést a pénzintézetek többsége fenntartotta. A válságot követően az MKB jelentette még be a K&H Bankon kívül az euró hitelek felfüggesztését, ám, azóta már náluk is újra elérhetőek az euró alapú jelzáloghitelek. A svájci frank alapon történő hitelnyújtást azonban a kereskedelmi bankok többsége tavaly ősztől kezdve megszüntette.

Jelenleg pedig előfordulhat, hogy meg is akad ez a csökkenés néhány elemző szerint. A piaci árazások egyelőre azonban még nem ezt mutatják. Február 22-én esedékes a következő kamatdöntő ülés, addig a befektetők még megnyugodhatnak.

Az elmúlt hónapokban a jegybank kamatdöntéseit nagymértékben befolyásolta a nemzetközi befektetések bizonytalanabb légköre, ami azt eredményezte, hogy szűkült a jegybank mozgástere a kamat további mérséklését illetően. Ugyan a dubai, valamint a görögországi államadóssággal összefüggő negatív események miatt nem tapasztalhattunk tartós forintgyengülést, ám a hazai, kiemelt ország-kockázati mutatószám, az öt éves CDS-felár, jelentősen növekedett az elmúlt három hónapban. Az említett felár 2009. októberben még egy kicsivel 200 bázispont alatti is volt, jelenleg azonban már 255-260 bázispont körül ingadozik, ami hat havi csúcsot jelent. A régió országai közül nem emelkedik ki hazánk, ugyanis a román, a bolgár és a horvát felár is ilyen érték körül mozog.

Az utóbbi napok intenzív forintgyengülése, továbbá a több hete tartó CDS-felár emelkedése miatt felmerül annak lehetősége, hogy nem folytatódik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatcsökkentő sorozata, hanem marad a jelenlegi 6 százalékos mértéknél, ezzel nyújtva támaszt a hazai eszköztárak számára. A határidős kamatlábra vonatkozó megállapodások, és a rövid távú állampapírpiac egyelőre nem ezt tekinti mérvadónak, hiszen esetükben jelenleg is az látható, hogy egy 25 bázispont körüli kamatmérséklés van beárazva egy hónapos időtávon belül.

A jegybank következő kamatdöntő üléséig még két hét van hátra, ez alatt az időtartam alatt a külföldi piac megnyugodhat ugyan, azonban valószínűsíthető, hogy a központi helyen lévő, államcsődökkel összefüggő félelmek addig még nem kerülnek háttérbe, mert az alapprobléma kezelése egy-két napnál több időt vesz igénybe.

Idén is azon kelet-európai országok bankrendszerének lehetnek problémái, amelyek lakosságának nagy része deviza alapon vette fel hitelét. A nemrég megjelent elemzésekből az derül ki, hogy a bankszektoroknak még továbbra is vannak problémái, azonban a régió egyes országai között ebben az évben már lehetnek lényeges különbségek. Majdnem minden országot érint az a probléma, hogy a munkanélküliség emelkedése miatt tovább nő a nem szerződésszerűen teljesítő kölcsönök aránya, a hitelezés lassú beindulása pedig gátolhatja a gazdaság növekedését.

A szakértők véleménye szerint a bankrendszer legnagyobb problémáját hazánkban, Bulgáriában, Romániában és a balti államokban a jelenleg gyengének mondható finanszírozási helyzet okozhatja. Mivel a megjelölt államokban a legmagasabb a deviza alapon folyósított hitelek aránya, ezért az érintett országok fizetőeszközének gyengülése következtében tavaly és tavalyelőtt jelentősen emelkedett a nem szerződésszerűen fizetett hitelek aránya, ami arra sarkallta a pénzintézeteket, hogy szigorítsák a hitelezési feltételeket. A szakemberek úgy vélik, hogy lényeges változás idén sem lesz ezekben az országokban, emiatt a hitelezés lassú beindulására kell számítani.

Fenti országok közül Magyarország viszonylag jó helyzetben van. A legrosszabb helyen Lettország áll, ahol a kölcsönök 91 százaléka deviza alapú, és a nem szerződésszerűen törlesztett hitelek aránya tavaly év végén 14,5 százalék volt. Tíz százalékot meghaladó a nemfizetési arány Észtországban (12%), Romániában (11,2%), és Bulgáriában (10,1%) is. Hazánk esetében 9,5 százalékot tesz ki ez az arány.
Az elmúlt időszakban ugyan az egyes régiók devizái stabilizálódtak, azonban a magas arányú devizahitelek továbbra is jelentős kockázatot jelentenek fenti országok, így hazánk bankrendszerében is. Néhány szakértő úgy véli, hogy a válság még nem ért véget és előfordulhat, hogy a globális pénzpiaci helyzet újra romlani kezd, ami újabb régiós pénzintézeti problémákat indíthat el.

A szakértői vélemény szerint kevesebb gondja lehet 2010-ben a szlovák, a cseh, a lengyel, sőt még a török pénzintézeteknek is. Ezekben az államokban lényegesen alacsonyabb a devizahitelek aránya, s ez által a bankok is biztosabb finanszírozási helyzetben vannak. A munkanélküliség emelkedése ugyan ezeket az országokat is érinti, mégis kedvezőbb a helyzetük.

Meglepő azonban, hogy ez év december 23-ig tartó időszakban a svájci frank alapú hitel az ügyfelek számára mégis kedvezőbb volt az euró alapú konstrukciónál. A svájci frank árfolyama ugyanis átlagban 185,6.- Forintnak felelt meg, ami 11,4 %-kal haladja meg a tavalyi szintet, az euró átlagárfolyama azonban 16,8%-kal magasabb a 2008.-as szinthez képest.
A mélypontot mindkét fizetőeszköz esetében ugyanaz a nap jelenti: 2009. március 5. Ezen a napon egy euró 316,4.-, míg egy svájci frank 215,4.- Ft-ot ért a bankközi devizapiacon. A devizahitelesek havi törlesztő részletére azonban nem csak az árfolyamok, hanem a bankközi kamatváltozások is hatással voltak. Míg három évvel ezelőtt a svájci frank alapú jelzáloghitelek kamata 3,5% körül volt, addig ez év februárjában az MNB átlagkamata 6,18%-ot tett ki, ami egyúttal kamatcsúcsnak számít.

2006-ban a kiskereskedelemben tapasztalható recesszió küszöbén az MNB adatai szerint még 100 milliárd forint körüli hitelállomány nagyon rövid idő alatt közel negyedével csökkent. Az állomány 2009-ben némileg emelkedett. A magyar háztartások áruhitel állománya 2009 októberére 87 milliárd Forint volt, olvasható a Népszabadság cikkében.

Az egy événél hosszabb lejáratú forint alapú hitelek vannak túlsúlyban A hitelek között jellemzően az egy éven túli lejáratú, forinthitelek viszik a prímet, míg az euróban felvett kölcsönök piaci aránya szinte jelentéktelen, mintegy 1,5 milliárd körüli.

Az egyik hazai áruhitelezéssel foglalkozó pénzintézetnél elmondták, hogy az állomány elsősorban stagnáló vagy némileg erősödő. Az áruhitelezést volumenében jeletős részesedéssel rendelkező elektronikai eszközök forgalmának jelentős visszaesésével párhuzamosan csökkentek az áruhitelek is. A pénzügyi válság következtében nagyobb számban bedőlt kölcsönök aránya is stabilizálódni látszik az elmúlt időszakban.