Jelenleg pedig előfordulhat, hogy meg is akad ez a csökkenés néhány elemző szerint. A piaci árazások egyelőre azonban még nem ezt mutatják. Február 22-én esedékes a következő kamatdöntő ülés, addig a befektetők még megnyugodhatnak.

Az elmúlt hónapokban a jegybank kamatdöntéseit nagymértékben befolyásolta a nemzetközi befektetések bizonytalanabb légköre, ami azt eredményezte, hogy szűkült a jegybank mozgástere a kamat további mérséklését illetően. Ugyan a dubai, valamint a görögországi államadóssággal összefüggő negatív események miatt nem tapasztalhattunk tartós forintgyengülést, ám a hazai, kiemelt ország-kockázati mutatószám, az öt éves CDS-felár, jelentősen növekedett az elmúlt három hónapban. Az említett felár 2009. októberben még egy kicsivel 200 bázispont alatti is volt, jelenleg azonban már 255-260 bázispont körül ingadozik, ami hat havi csúcsot jelent. A régió országai közül nem emelkedik ki hazánk, ugyanis a román, a bolgár és a horvát felár is ilyen érték körül mozog.

Az utóbbi napok intenzív forintgyengülése, továbbá a több hete tartó CDS-felár emelkedése miatt felmerül annak lehetősége, hogy nem folytatódik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatcsökkentő sorozata, hanem marad a jelenlegi 6 százalékos mértéknél, ezzel nyújtva támaszt a hazai eszköztárak számára. A határidős kamatlábra vonatkozó megállapodások, és a rövid távú állampapírpiac egyelőre nem ezt tekinti mérvadónak, hiszen esetükben jelenleg is az látható, hogy egy 25 bázispont körüli kamatmérséklés van beárazva egy hónapos időtávon belül.

A jegybank következő kamatdöntő üléséig még két hét van hátra, ez alatt az időtartam alatt a külföldi piac megnyugodhat ugyan, azonban valószínűsíthető, hogy a központi helyen lévő, államcsődökkel összefüggő félelmek addig még nem kerülnek háttérbe, mert az alapprobléma kezelése egy-két napnál több időt vesz igénybe.

2006-ban a kiskereskedelemben tapasztalható recesszió küszöbén az MNB adatai szerint még 100 milliárd forint körüli hitelállomány nagyon rövid idő alatt közel negyedével csökkent. Az állomány 2009-ben némileg emelkedett. A magyar háztartások áruhitel állománya 2009 októberére 87 milliárd Forint volt, olvasható a Népszabadság cikkében.

Az egy événél hosszabb lejáratú forint alapú hitelek vannak túlsúlyban A hitelek között jellemzően az egy éven túli lejáratú, forinthitelek viszik a prímet, míg az euróban felvett kölcsönök piaci aránya szinte jelentéktelen, mintegy 1,5 milliárd körüli.

Az egyik hazai áruhitelezéssel foglalkozó pénzintézetnél elmondták, hogy az állomány elsősorban stagnáló vagy némileg erősödő. Az áruhitelezést volumenében jeletős részesedéssel rendelkező elektronikai eszközök forgalmának jelentős visszaesésével párhuzamosan csökkentek az áruhitelek is. A pénzügyi válság következtében nagyobb számban bedőlt kölcsönök aránya is stabilizálódni látszik az elmúlt időszakban.

Aki euró vagy svájci frank alapú hitelt vett fel, annak megemelkedett a törlesztő részlete. A forint gyengülése szinte azonnal érezhető a pénztárcánkon, ellenben a forinterősödés hatásai sokszor hónapokig nem érzékelhetők. Legalább is, ami az euró árfolyamot illeti a mostani 280 forint körüli érték azonos az év elején érvényes árfolyammal, de az akkori 61 ezer Ft-os törlesztő részlet továbbra is 75 ezer Ft körüli összeget tesz ki. Mi lehet ennek az oka?
Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. elemzőjének nyilatkozata szerint ez annak köszönhető, hogy a pénzügyi válság hatására a pénzintézetek is drágábban jutottak forráshoz és ezeket a költségeket továbbterhelték az ügyfélre megemelkedett kamat formájában. A drágításkor pedig egyes pénzintézetek a ténylegesnél nagyobb összeggel terhelték az adósokat azért, hogy ne dőljenek be az ügyletek. Azóta ugyan mérséklődött a hitelek kamata, de nagyon sokan így is magasabb összeget fizetnek, mint kellene.
Samu János vélekedése szerint hosszú távon valószínűleg nem kell a forintgyengüléssel számolni. Ugyanakkor nagyobb forinterősödésre sem számíthatunk, ugyanis a jelenlegi, reálisnak tűnő 280 Ft.-os euró árfolyam körülbelül két év alatt állhat be a stabil 265 Ft környékére. Ez persze nem zárja ki a kisebb-nagyobb ingadozásokat, de várhatóan az árfolyam ebben a sávban marad. A bankok korábban megtehették, hogy egyoldalú szerződésmódosítást, kamat-, és kezelési költségemelést hajtottak végre. Jelenleg azonban a kormánnyal kötött megállapodás értelmében ezt már nem lehetséges. További szigorítás is várható: a következő héttől lesz érvényes az a banki magatartási kódex, mely kötelezi a pénzintézeteket arra, hogy 60 nappal előbb értesítsék az ügyfelet, amennyiben költségeiket és a magasabb kamatot rájuk kívánják hárítani.
A pénzintézetek egy része nem ért egyet azzal a nézettel, miszerint az indokoltnál nagyobb mértékben terhelték volna az ügyfeleket. Épp ellenkezőleg. Az OTP Bank a költségek ellenére nem magasabb, hanem inkább alacsonyabb kamattal nyújt hitelt. Állításuk szerint egy 5 millió Ft összegű hitel törlesztése 20 éves futamidőre vetítve a tavalyi 56.000.- Forint helyett 52.000.- Ft alatt van.