Míg a 2007-2008-as években a magyar lízingcégek 500 milliárd forinttal finanszírozták a kis- és középvállalkozások beruházásait, addig tavaly csupán 220 milliárd forinttal. Ez annak köszönhető, hogy a válság miatt a beruházási hajlandóság jelentős mértékben visszaesett.

A lízingcégeknél a KKV-k nagyobb mértékben juthatnak forráshoz, mint a bankoknál, de ez sem elegendő a visszaesés ellensúlyozására. A vállalkozásoknak sokat segítene, ha elérhető lenne számukra a hazai vagy az uniós beruházás. A kis- és középvállalkozások fejlődéséhez elengedhetetlen, hogy a támogatási rendszerekben a lízing, korlátozásoktól mentesen elérhető legyen.

A Lízingszövetség mintegy 600 kis- és középvállalkozás körében végzett felmérést, mely szerint a cégek nagy része pesszimista, tartanak attól, hogy a bevételeik tovább csökkennek. Kilátásaik szerint a hitelfelvétel is nehezebb, egyre több vállalkozásnál jelentkeznek likviditási problémák, illetve további létszámleépítés is előfordulhat. A legtöbb vállalkozás igyekszik költségeit csökkenteni, valamint hatékonyságát növelni. 2009 óta ugyancsak megkétszereződött azon vállalkozások száma, akik áthidaló megoldásként a kölcsönük futamidejének meghosszabbítását kérték.

Beigazolódtak a KKV-k azon várakozásai is, miszerint a pénzintézetek a válság hatására szigorították a hitelbírálatot, növelték a saját erő mértékét, illetve csökkentették a futamidőt.

A lízing hitellel szembeni előnye, hogy alacsonyabb az elvárt önerő mértéke, gyors az elbírálás, rugalmas az ügyintézés, kedvező a könyvelés és az elszámolás, tovább kímélő a vállalkozás működő tőkéjére nézve.
A cégek által felhasznált források típusa elsősorban attól függ, hogy milyen méretű a vállalkozás. Minél alacsonyabb az alkalmazottak száma, annál kisebb a külső források aránya. Ezt támasztja alá az a tény is, miszerint míg a középvállalkozásoknak a 98%-a vett igénybe külső forrást, addig a mikro vállalkozásoknak kevesebb, mint harmada élt ezzel a lehetőséggel.

Konkrét javaslatok is születtek a kis- és középvállalkozások finanszírozásának javítására: a lízing társfinanszírozás mellett: Agrártámogatási Program, Környezet és Energia Operatív Program, Gazdasági Operatív Program.

A rugalmas kölcsön hat havi kamatperiódussal igényelhető, tehát az első hat kamatperiódus a futamidő első három évét jelenti. Ezen belül a csökkentett havi törlesztésű periódusok számát is az ügyfél jelölheti meg igényei szerint.

De milyen kétség merülhet fel Önben a rugalmas kölcsönt illetően?
Az egyik ellenérv talán az lehet, hogy rugalmas kölcsön esetén a csökkentett törlesztésű időszakot követően magas havi törlesztéssel kell számolni.

Első látásra valóban így tűnhet, de az alábbi példával ezt megcáfolható:
Ön 5 millió forintot igényel 20 éves futamidőre és havi 35 ezer forintos törlesztést vállal két évre. A csökkentett törlesztésű időszak után a törlesztő részlet havi 49.237.- forint lesz. Ez az összeg az induló havi törlesztésnél valóban magasabb, de ha a hitel annuitásos törlesztő részletével hasonlítjuk össze, akkor azonnal látjuk, hogy kisebb a különbség, ugyanis a hitel annuitásos törlesztése havi 47.038.- forint tesz ki. Tehát csupán körülbelül 2 ezer forint az eltérés, viszont az első két évben csaknem 12 ezer forinttal alacsonyabb törlesztő részletet kell fizetni.

A rugalmas kölcsön forint alapon vehető igénybe, tehát felmerülhet az a kifogás is ellene, hogy túl magas a kamat.

A rugalmas kölcsön árazásában referencia kamathoz kötött, ami jelen esetben a BUBOR-t jelenti. A BUBOR a Budapesti Bankközi Kamatláb, melynek mértékét befolyásolja a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott jegybanki alapkamat mértéke. A jegybanki alapkamat az elmúlt időszakban folyamatosan csökkent, s a szakértők várakozási szerint további kamatcsökkenés is várható. A rugalmas kölcsön kamata már jelenleg is versenyképes az euró alapon nyújtott jelzáloghitelek kamatával.

További kérdésként felmerülhet az is, hogy mi értelme van a csökkentett törlesztésű időszaknak?

Mellette szólhat az érv, miszerint az első három évben fizetendő alacsonyabb összegű törlesztő részlet kedvezőbb lehet pályakezdők valamint kisgyermekes családok részére, akik az elkövetkezendő néhány évben alacsonyabb törlesztést tudnak csak vállalni.

• Terhelhetőségi limitek változása
• Jövedelmi limitek változása
• Egyéb termékszabályok
• Az ügyfelek tájékoztatási kötelezettsége

A terhelhetőségi limitek esetén az új törvényi előírások szerint a hitel összege nem haladhatja meg a fedezetként bevont ingatlanok

• 75%-t forint alapú finanszírozás
• 60%-át euró hitelek
• 45%-át egyéb devizanem (svájci frank) esetén.

Több devizanem esetén mindig a legalacsonyabb limit a mérvadó. A fedezeti ingatlan esetén a már meglévő terheket is figyelembe kell venni a tulajdoni lapra bejegyzett összeg szerint. A bejegyezni kívánt jelzálogot megelőző és követő terhek egyaránt beleszámítanak. A terhelhetőségi limittel kapcsolatos változások a 2010. március 1-től megkötött szerződésekre vonatkoznak.

Az új törvényi változásokat az alábbi esetekben nem kell érvényesíteni:

• Újra strukturálás esetén, ami a futamidő meghosszabbítását, fizetési átütemezést, vagy belső hitelkiváltást jelenthet.
• Külső hitelkiváltás esetén abban az esetben, ha a hitelfelvevő tőketartozása nem növekszik a kölcsön eredeti devizanemében. A hitelkiváltás devizanemváltása az alábbiak szerint alakulhat: svájci frank alapú hitel kiváltható svájci frank, euró és forint alapú hitelre egyaránt, euró hitel kiváltása azonban csak euró és forint alapú finanszírozással, míg forint alapú kölcsönök kiváltása forinthitellel történhet.
• Banki és állami áthidaló hitel esetén

2010. március 1-től kettős limitrendszer került bevezetésre:

• banki szabályoknak megfelelő limitek
• törvényi előírásnak megfelelő limitek
• A kettő közül azonban mindig az alacsonyabb határozza meg a fedezeti limitet.

A 2010. március 1-től hatályba lépő változások az előtörlesztési díj mértékét is érintik. Az előtörlesztési díj nem lehet magasabb az előtörlesztett összeg 2 százalékánál, refinanszírozott kölcsön, illetve jelzálogbank esetén pedig 2,5 százalék.

A jövedelmi limitre vonatkozó szabályok életbe lépésének időpontja: 2010. június 11.

Jelenleg pedig előfordulhat, hogy meg is akad ez a csökkenés néhány elemző szerint. A piaci árazások egyelőre azonban még nem ezt mutatják. Február 22-én esedékes a következő kamatdöntő ülés, addig a befektetők még megnyugodhatnak.

Az elmúlt hónapokban a jegybank kamatdöntéseit nagymértékben befolyásolta a nemzetközi befektetések bizonytalanabb légköre, ami azt eredményezte, hogy szűkült a jegybank mozgástere a kamat további mérséklését illetően. Ugyan a dubai, valamint a görögországi államadóssággal összefüggő negatív események miatt nem tapasztalhattunk tartós forintgyengülést, ám a hazai, kiemelt ország-kockázati mutatószám, az öt éves CDS-felár, jelentősen növekedett az elmúlt három hónapban. Az említett felár 2009. októberben még egy kicsivel 200 bázispont alatti is volt, jelenleg azonban már 255-260 bázispont körül ingadozik, ami hat havi csúcsot jelent. A régió országai közül nem emelkedik ki hazánk, ugyanis a román, a bolgár és a horvát felár is ilyen érték körül mozog.

Az utóbbi napok intenzív forintgyengülése, továbbá a több hete tartó CDS-felár emelkedése miatt felmerül annak lehetősége, hogy nem folytatódik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatcsökkentő sorozata, hanem marad a jelenlegi 6 százalékos mértéknél, ezzel nyújtva támaszt a hazai eszköztárak számára. A határidős kamatlábra vonatkozó megállapodások, és a rövid távú állampapírpiac egyelőre nem ezt tekinti mérvadónak, hiszen esetükben jelenleg is az látható, hogy egy 25 bázispont körüli kamatmérséklés van beárazva egy hónapos időtávon belül.

A jegybank következő kamatdöntő üléséig még két hét van hátra, ez alatt az időtartam alatt a külföldi piac megnyugodhat ugyan, azonban valószínűsíthető, hogy a központi helyen lévő, államcsődökkel összefüggő félelmek addig még nem kerülnek háttérbe, mert az alapprobléma kezelése egy-két napnál több időt vesz igénybe.

A Kódex tartalmazza a szerződéskötés előtti hitelezői magatartás általános elveit is, melyek közül az alábbi hét elvet ismerhetik meg:

1.
Lehetőséget nyújtanak ügyfeleiknek arra, hogy a saját pénzintézetük eltérő feltételű hiteltermékeit összehasonlíthatják.

2.
Felhívják ügyfeleik figyelmét arra, hogy hitelfelvétellel kapcsolatos döntésükkor gondosan mérlegeljék háztartásuk teljes teherviselő képességét, szem előtt tartva a családtagok jövedelmi helyzetét, eladósodottságát, az igényelt kölcsönnel összefüggő várható kiadásokat. Amennyiben az ügyfél igényli, segítséget nyújtanak a teherviselő képesség felmérésében is.

3.
Tájékoztatják ügyfeleiket arról, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének honlapján elolvashatják a különböző termékleírásokat, valamint összehasonlíthatják a különböző hitelkonstrukciókat.

4.
Az ügyfelek tájékoztatása során tartózkodnak a bonyolult, nehezen érthető, csupán a jogszabályhelyek megadására utaló felvilágosítástól. Személyes találkozás esetén az írásban történő tájékoztatás mellett szóbeli magyarázattal is segítik a hitelkonstrukciók könnyebb megértését.

5.
A különböző pénzügyi szolgáltatások és hiteltermékek értékesítése során pontosan meghatározzák a használt fogalmakat úgy, hogy az közérthető legyen minden hiteligénylő számára.

6.
A különböző kereskedelmi kommunikációkban a kölcsön akciós időszakra vonatkozó, majd ezen időszak lejárta után esedékessé váló törlesztő részlet nagyságának ugyanakkora betűméretben és megegyező módon kell megjelennie, továbbá gondoskodni kell arról is, hogy az jól érthetően elhangozzon.

7.
A bankok és pénzintézetek ügynökeinek kellő példányszámban kell rendelkezni minden dokumentummal, melyek az ügyfelek tájékoztatását szolgálják és rendszeresen, szúrópróbaszerűen ellenőrizniük kell, hogy a hiteligénylők tájékoztatásakor partnereik előírásszerűen ismertetik-e a hiteltermékeket, valamint a vonatkozó szabályoknak megfelelően nyújtanak-e tájékoztatást.