Továbbá a lakossági hitelezést érintő kormányrendeletek szigorodása, valamint a bankszektor önszabályozása is indokolttá teszi az euró finanszírozás ismételt megjelenését a bank hitelkínálatában.

Mint azt már korábban hírül adtuk, a pénzintézet 2010. január végén bejelentette, hogy a még 2009. nyarán felfüggesztésre került euró alapon történő hitelnyújtást február 15-től kezdődően ismét elindítja. Hétfőtől tehát a magánszemélyeknek újra lesz lehetőségük euró alapú lakáshitel, valamint euró alapú – ingatlanfedezet bevonása mellett nyújtott – személyi hitel igénylésére a K&H Bank fiókjaiban.

A Banknál jelenleg is elérhetők az árazásukban a jegybanki alapkamat mértékéhez kötött szabad felhasználású és lakáscélú forinthitelek, s várakozásaik szerint a jegybanki alapkamat szintjének rövid- és középtávú fokozatos mérséklésével a piaci kamatozású forint alapú jelzáloghitelek egyre inkább előtérbe kerülnek.
Mint ismeretes a K&H Bank tavaly nyáron – a hazai kereskedelmi bankok közül – elsőként függesztette fel az euró alapon történő hitelnyújtást. Akkor a pénzintézet azzal indokolta döntését, hogy ezt követően olyan forint alapon finanszírozott hiteltermékekkel kívánja bővíteni a lakossági jelzáloghitelek kínálatát, amelyek versenyképesek a devizahitelekkel, elsősorban az euró és svájci frank alapú kölcsönökkel szemben.

Az euró alapú hitelezést a pénzintézetek többsége fenntartotta. A válságot követően az MKB jelentette még be a K&H Bankon kívül az euró hitelek felfüggesztését, ám, azóta már náluk is újra elérhetőek az euró alapú jelzáloghitelek. A svájci frank alapon történő hitelnyújtást azonban a kereskedelmi bankok többsége tavaly ősztől kezdve megszüntette.

Jelenleg pedig előfordulhat, hogy meg is akad ez a csökkenés néhány elemző szerint. A piaci árazások egyelőre azonban még nem ezt mutatják. Február 22-én esedékes a következő kamatdöntő ülés, addig a befektetők még megnyugodhatnak.

Az elmúlt hónapokban a jegybank kamatdöntéseit nagymértékben befolyásolta a nemzetközi befektetések bizonytalanabb légköre, ami azt eredményezte, hogy szűkült a jegybank mozgástere a kamat további mérséklését illetően. Ugyan a dubai, valamint a görögországi államadóssággal összefüggő negatív események miatt nem tapasztalhattunk tartós forintgyengülést, ám a hazai, kiemelt ország-kockázati mutatószám, az öt éves CDS-felár, jelentősen növekedett az elmúlt három hónapban. Az említett felár 2009. októberben még egy kicsivel 200 bázispont alatti is volt, jelenleg azonban már 255-260 bázispont körül ingadozik, ami hat havi csúcsot jelent. A régió országai közül nem emelkedik ki hazánk, ugyanis a román, a bolgár és a horvát felár is ilyen érték körül mozog.

Az utóbbi napok intenzív forintgyengülése, továbbá a több hete tartó CDS-felár emelkedése miatt felmerül annak lehetősége, hogy nem folytatódik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatcsökkentő sorozata, hanem marad a jelenlegi 6 százalékos mértéknél, ezzel nyújtva támaszt a hazai eszköztárak számára. A határidős kamatlábra vonatkozó megállapodások, és a rövid távú állampapírpiac egyelőre nem ezt tekinti mérvadónak, hiszen esetükben jelenleg is az látható, hogy egy 25 bázispont körüli kamatmérséklés van beárazva egy hónapos időtávon belül.

A jegybank következő kamatdöntő üléséig még két hét van hátra, ez alatt az időtartam alatt a külföldi piac megnyugodhat ugyan, azonban valószínűsíthető, hogy a központi helyen lévő, államcsődökkel összefüggő félelmek addig még nem kerülnek háttérbe, mert az alapprobléma kezelése egy-két napnál több időt vesz igénybe.

Idén is azon kelet-európai országok bankrendszerének lehetnek problémái, amelyek lakosságának nagy része deviza alapon vette fel hitelét. A nemrég megjelent elemzésekből az derül ki, hogy a bankszektoroknak még továbbra is vannak problémái, azonban a régió egyes országai között ebben az évben már lehetnek lényeges különbségek. Majdnem minden országot érint az a probléma, hogy a munkanélküliség emelkedése miatt tovább nő a nem szerződésszerűen teljesítő kölcsönök aránya, a hitelezés lassú beindulása pedig gátolhatja a gazdaság növekedését.

A szakértők véleménye szerint a bankrendszer legnagyobb problémáját hazánkban, Bulgáriában, Romániában és a balti államokban a jelenleg gyengének mondható finanszírozási helyzet okozhatja. Mivel a megjelölt államokban a legmagasabb a deviza alapon folyósított hitelek aránya, ezért az érintett országok fizetőeszközének gyengülése következtében tavaly és tavalyelőtt jelentősen emelkedett a nem szerződésszerűen fizetett hitelek aránya, ami arra sarkallta a pénzintézeteket, hogy szigorítsák a hitelezési feltételeket. A szakemberek úgy vélik, hogy lényeges változás idén sem lesz ezekben az országokban, emiatt a hitelezés lassú beindulására kell számítani.

Fenti országok közül Magyarország viszonylag jó helyzetben van. A legrosszabb helyen Lettország áll, ahol a kölcsönök 91 százaléka deviza alapú, és a nem szerződésszerűen törlesztett hitelek aránya tavaly év végén 14,5 százalék volt. Tíz százalékot meghaladó a nemfizetési arány Észtországban (12%), Romániában (11,2%), és Bulgáriában (10,1%) is. Hazánk esetében 9,5 százalékot tesz ki ez az arány.
Az elmúlt időszakban ugyan az egyes régiók devizái stabilizálódtak, azonban a magas arányú devizahitelek továbbra is jelentős kockázatot jelentenek fenti országok, így hazánk bankrendszerében is. Néhány szakértő úgy véli, hogy a válság még nem ért véget és előfordulhat, hogy a globális pénzpiaci helyzet újra romlani kezd, ami újabb régiós pénzintézeti problémákat indíthat el.

A szakértői vélemény szerint kevesebb gondja lehet 2010-ben a szlovák, a cseh, a lengyel, sőt még a török pénzintézeteknek is. Ezekben az államokban lényegesen alacsonyabb a devizahitelek aránya, s ez által a bankok is biztosabb finanszírozási helyzetben vannak. A munkanélküliség emelkedése ugyan ezeket az országokat is érinti, mégis kedvezőbb a helyzetük.

Az aláíró szervezetek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a Kódexben foglalt lakossági hitelezési elveket és szabályokat maradéktalanul betartják. A PSZÁF ennek betartását folyamatosan ellenőrzi és ez alapján kialakított minősítései megtekinthetők lesznek holnapján.

A Felügyelet honlapján elérhetővé teszi továbbá a Magatartási Kódexet aláírók listája mellett azon pénzügyi szervezetek listáját is, amelyek érintettek a lakossági hitelezésben és pénzügyi lízingben, de nem csatlakoztak a Kódexhez. A Pénzügyi Szervek Állami Felügyelete feltünteti azokat az intézményeket is, amelyek jelezték már a Kódexhez való csatlakozási szándékukat, de a tényleges csatlakozás bizonyos feltételek meglétét követően lehetséges. A PSZÁF honlapon azon pénzügyi szervezetek listája is olvasható, melyektől nem elvárt a Kódex aláírása azok tevékenységi köre miatt.

Amerikában a háztartások jelentős mértékben csökkentették hitelkitettségüket az elmúlt hónapokban, tavaly novemberben 17,49 milliárd dollárral esett vissza a fogyasztási célra felvett hitelek állománya – tudósít a Marketwatch. Ez az adat az elemzők számára is meglepő, akik negyed ekkor csökkenést sem vártak.

Emiatt a lakossági hitelállomány már tíz hónapja csökken. A pénzügyi válság óta csupán tavaly januárban nőtt – csekély mértékben – a hitelállomány. Ez azt jelenti, hogy az amerikai családok jelentős mértékben változtattak pénzügyi szokásaikon.

A hitelkártyák kategóriájában az állomány 18,5%-kal esett vissza 2009. utolsó előtti hónapjában. Az autó-, valamint személyi hitelek esetébe 2,9%-os visszaeséssel kellett számolni.