Míg a devizahitellel rendelkezőkre nem, addig a kis- és középvállalkozásokra annál inkább jellemző, hogy a cégek nagy része exportál, s így devizabevételre is szert tesz. Ennek köszönhetően a deviza alapú hiteleknek kockázatmérséklő szerepük is van. Jóllehet, hogy – a jelentős kamatkülönbség miatt – számos olyan kkv is vett fel devizahitelt, amely nem rendelkezik devizabevétellel. A válság hatására azonban ma már alaposan mérlegelnek a cégek hitelfelvétel előtt, felismerték ugyanis, hogy nem érdemes egy kisebb kamatelőny miatt árfolyamkockázatot vállalni.

Napjainkban tapasztalható, hogy a kis- és középvállalkozások többsége nem igényel deviza alapú hitelt, hanem inkább forinthitelre való áttéréssel csökkenti kitettségét. Ezzel azonban azonnali árfolyamveszteséget realizálnak, ezért tömeges átváltásra majd csak akkor lehet számítani, ha a forint ismét visszaerősödik.

Hazánkban a teljes kis- és középvállalkozói hitelállomány hozzávetőlegesen 900 milliárd forint – ezen belül mintegy 55% a devizahitel – a nem szerződésszerűen teljesítő kölcsönök aránya meghaladja a 10 százalékot. A kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hitelek nagy részének árazása kockázat alapú, vagyis minél kevésbé kockázatos egy ügyfél, annál kedvezőbb kamatláb mellett juthat hitelhez. Forint alapú finanszírozás esetén ma is találhatunk olyan hitelkonstrukciót, melynek kamatszintje 10 százalék feletti, de a pénzintézetek igyekeznek ennél alacsonyabb kamatot biztosítani.

A magas likviditási és országkockázati prémium miatt hazánkban az EURIBOR és a BUBOR közötti különbség nem jelentős. Az adott hitel költségeit a kis-és középvállalkozásoknak az úgynevezett all-in megközelítéssel, vagyis minden költséget figyelembe véve kell megvizsgálniuk, ami ugyanolyan mutató, mint lakossági hitelek esetén a THM.

E probléma kiváltó oka a pénzügyi és gazdasági válság, mely még korántsem ért véget: veszély fenyegeti Görögországot, valamint más országok (Portugália, Spanyolország) helyzete is bizonytalan az államadósság és a magas költségvetési hiány miatt. Ahhoz, hogy az euró ne váljon értéktelenné, nemzetközi segítségre volt szükség, ami mintegy 750 milliárd eurót emésztett fel. A hitelnyújtó államoknak ezt az összeget elő kell teremteni, ugyanakkor a kölcsönt felvevő országoknak ezt egyszer vissza is kell fizetniük. Ezért minden ország, ahol euró a fizetőeszköz, spórolás a jellemző. Így nem csoda a befektetők ideges reagálása sem.

Hazánkkal kapcsolatban elsőként csupán költekezésről szóltak a hírek. Az újonnan alakult kormány a devizahitellel rendelkezők megmentéséről és adóscsökkentésről beszélt, illetve, hogy a spóroláson kissé lazítanának. A befektetők már erre sem reagáltak jól, ugyanis néhány hónapja hazánknak is csupán egy pénzügyi segítség által sikerült elkerülnie az államcsődöt. A tényleges pánikhangulat akkor alakult ki, amikor a kormány arról beszélt, hogy hazánk csőd közeli állapotban van. A befektetők idegessége valóban érthető, ugyanis ha egy állam csődbe jut, akkor a befektetők elveszítik pénzüket. Így a reakció normális volt: igyekeztek megszabadulni az olyan befektetésektől, mely hazánkkal kapcsolatos, hiszen mindez kockázatossá vált. Így eladásra kerültek a magyar részvények és a magyar forint is. Az OTP részvény például 5800 forintról 4400 forintra zuhant. Ez történt a forinttal is, hiszen ami nem sok vevőt érdekel, azt olcsón kell adni.

A meggondolatlanul tett kijelentések jelentős károkat okoznak minden hazai, jövedelmét forintban szerző állampolgár számára. Példának okáért: a benzin alapanyagáért, vagyis a kőolajért dollárban kell fizetnünk. Amennyiben 10 forinttal többe kerül a dollár, akkor értelemszerűen emelkedik az üzemanyag ára is. Ennek hatását azonban az is érzi, aki nem rendelkezik gépkocsival, mert üzletben ők is vásárolnak. Az egyes boltokba pedig az árut el kell szállítani, ami pénzbe kerül. Ha drágább a benzin, akkor drágább a szállítás is, ezért a megnövekedett költségeket be kell építeni a boltban kapható áruk árába.

Nehéz megjósolni, hogy mit hoz a jövő. A kormány intézkedésein rendkívül sok múlik. Amennyiben folytatódik a spórolás és a kormány konkrét, meggyőző intézkedéseket hoz, akkor meggyőzheti a befektetőket arról, hogy hazánk nem megy csődbe, s ennek következtében a forint árfolyama kedvezőbb szintre csökkenhet az egyes devizákkal szemben.
.

A rugalmas kölcsön hat havi kamatperiódussal igényelhető, tehát az első hat kamatperiódus a futamidő első három évét jelenti. Ezen belül a csökkentett havi törlesztésű periódusok számát is az ügyfél jelölheti meg igényei szerint.

De milyen kétség merülhet fel Önben a rugalmas kölcsönt illetően?
Az egyik ellenérv talán az lehet, hogy rugalmas kölcsön esetén a csökkentett törlesztésű időszakot követően magas havi törlesztéssel kell számolni.

Első látásra valóban így tűnhet, de az alábbi példával ezt megcáfolható:
Ön 5 millió forintot igényel 20 éves futamidőre és havi 35 ezer forintos törlesztést vállal két évre. A csökkentett törlesztésű időszak után a törlesztő részlet havi 49.237.- forint lesz. Ez az összeg az induló havi törlesztésnél valóban magasabb, de ha a hitel annuitásos törlesztő részletével hasonlítjuk össze, akkor azonnal látjuk, hogy kisebb a különbség, ugyanis a hitel annuitásos törlesztése havi 47.038.- forint tesz ki. Tehát csupán körülbelül 2 ezer forint az eltérés, viszont az első két évben csaknem 12 ezer forinttal alacsonyabb törlesztő részletet kell fizetni.

A rugalmas kölcsön forint alapon vehető igénybe, tehát felmerülhet az a kifogás is ellene, hogy túl magas a kamat.

A rugalmas kölcsön árazásában referencia kamathoz kötött, ami jelen esetben a BUBOR-t jelenti. A BUBOR a Budapesti Bankközi Kamatláb, melynek mértékét befolyásolja a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott jegybanki alapkamat mértéke. A jegybanki alapkamat az elmúlt időszakban folyamatosan csökkent, s a szakértők várakozási szerint további kamatcsökkenés is várható. A rugalmas kölcsön kamata már jelenleg is versenyképes az euró alapon nyújtott jelzáloghitelek kamatával.

További kérdésként felmerülhet az is, hogy mi értelme van a csökkentett törlesztésű időszaknak?

Mellette szólhat az érv, miszerint az első három évben fizetendő alacsonyabb összegű törlesztő részlet kedvezőbb lehet pályakezdők valamint kisgyermekes családok részére, akik az elkövetkezendő néhány évben alacsonyabb törlesztést tudnak csak vállalni.

Továbbá a lakossági hitelezést érintő kormányrendeletek szigorodása, valamint a bankszektor önszabályozása is indokolttá teszi az euró finanszírozás ismételt megjelenését a bank hitelkínálatában.

Mint azt már korábban hírül adtuk, a pénzintézet 2010. január végén bejelentette, hogy a még 2009. nyarán felfüggesztésre került euró alapon történő hitelnyújtást február 15-től kezdődően ismét elindítja. Hétfőtől tehát a magánszemélyeknek újra lesz lehetőségük euró alapú lakáshitel, valamint euró alapú – ingatlanfedezet bevonása mellett nyújtott – személyi hitel igénylésére a K&H Bank fiókjaiban.

A Banknál jelenleg is elérhetők az árazásukban a jegybanki alapkamat mértékéhez kötött szabad felhasználású és lakáscélú forinthitelek, s várakozásaik szerint a jegybanki alapkamat szintjének rövid- és középtávú fokozatos mérséklésével a piaci kamatozású forint alapú jelzáloghitelek egyre inkább előtérbe kerülnek.
Mint ismeretes a K&H Bank tavaly nyáron – a hazai kereskedelmi bankok közül – elsőként függesztette fel az euró alapon történő hitelnyújtást. Akkor a pénzintézet azzal indokolta döntését, hogy ezt követően olyan forint alapon finanszírozott hiteltermékekkel kívánja bővíteni a lakossági jelzáloghitelek kínálatát, amelyek versenyképesek a devizahitelekkel, elsősorban az euró és svájci frank alapú kölcsönökkel szemben.

Az euró alapú hitelezést a pénzintézetek többsége fenntartotta. A válságot követően az MKB jelentette még be a K&H Bankon kívül az euró hitelek felfüggesztését, ám, azóta már náluk is újra elérhetőek az euró alapú jelzáloghitelek. A svájci frank alapon történő hitelnyújtást azonban a kereskedelmi bankok többsége tavaly ősztől kezdve megszüntette.

Jelenleg pedig előfordulhat, hogy meg is akad ez a csökkenés néhány elemző szerint. A piaci árazások egyelőre azonban még nem ezt mutatják. Február 22-én esedékes a következő kamatdöntő ülés, addig a befektetők még megnyugodhatnak.

Az elmúlt hónapokban a jegybank kamatdöntéseit nagymértékben befolyásolta a nemzetközi befektetések bizonytalanabb légköre, ami azt eredményezte, hogy szűkült a jegybank mozgástere a kamat további mérséklését illetően. Ugyan a dubai, valamint a görögországi államadóssággal összefüggő negatív események miatt nem tapasztalhattunk tartós forintgyengülést, ám a hazai, kiemelt ország-kockázati mutatószám, az öt éves CDS-felár, jelentősen növekedett az elmúlt három hónapban. Az említett felár 2009. októberben még egy kicsivel 200 bázispont alatti is volt, jelenleg azonban már 255-260 bázispont körül ingadozik, ami hat havi csúcsot jelent. A régió országai közül nem emelkedik ki hazánk, ugyanis a román, a bolgár és a horvát felár is ilyen érték körül mozog.

Az utóbbi napok intenzív forintgyengülése, továbbá a több hete tartó CDS-felár emelkedése miatt felmerül annak lehetősége, hogy nem folytatódik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatcsökkentő sorozata, hanem marad a jelenlegi 6 százalékos mértéknél, ezzel nyújtva támaszt a hazai eszköztárak számára. A határidős kamatlábra vonatkozó megállapodások, és a rövid távú állampapírpiac egyelőre nem ezt tekinti mérvadónak, hiszen esetükben jelenleg is az látható, hogy egy 25 bázispont körüli kamatmérséklés van beárazva egy hónapos időtávon belül.

A jegybank következő kamatdöntő üléséig még két hét van hátra, ez alatt az időtartam alatt a külföldi piac megnyugodhat ugyan, azonban valószínűsíthető, hogy a központi helyen lévő, államcsődökkel összefüggő félelmek addig még nem kerülnek háttérbe, mert az alapprobléma kezelése egy-két napnál több időt vesz igénybe.

Idén is azon kelet-európai országok bankrendszerének lehetnek problémái, amelyek lakosságának nagy része deviza alapon vette fel hitelét. A nemrég megjelent elemzésekből az derül ki, hogy a bankszektoroknak még továbbra is vannak problémái, azonban a régió egyes országai között ebben az évben már lehetnek lényeges különbségek. Majdnem minden országot érint az a probléma, hogy a munkanélküliség emelkedése miatt tovább nő a nem szerződésszerűen teljesítő kölcsönök aránya, a hitelezés lassú beindulása pedig gátolhatja a gazdaság növekedését.

A szakértők véleménye szerint a bankrendszer legnagyobb problémáját hazánkban, Bulgáriában, Romániában és a balti államokban a jelenleg gyengének mondható finanszírozási helyzet okozhatja. Mivel a megjelölt államokban a legmagasabb a deviza alapon folyósított hitelek aránya, ezért az érintett országok fizetőeszközének gyengülése következtében tavaly és tavalyelőtt jelentősen emelkedett a nem szerződésszerűen fizetett hitelek aránya, ami arra sarkallta a pénzintézeteket, hogy szigorítsák a hitelezési feltételeket. A szakemberek úgy vélik, hogy lényeges változás idén sem lesz ezekben az országokban, emiatt a hitelezés lassú beindulására kell számítani.

Fenti országok közül Magyarország viszonylag jó helyzetben van. A legrosszabb helyen Lettország áll, ahol a kölcsönök 91 százaléka deviza alapú, és a nem szerződésszerűen törlesztett hitelek aránya tavaly év végén 14,5 százalék volt. Tíz százalékot meghaladó a nemfizetési arány Észtországban (12%), Romániában (11,2%), és Bulgáriában (10,1%) is. Hazánk esetében 9,5 százalékot tesz ki ez az arány.
Az elmúlt időszakban ugyan az egyes régiók devizái stabilizálódtak, azonban a magas arányú devizahitelek továbbra is jelentős kockázatot jelentenek fenti országok, így hazánk bankrendszerében is. Néhány szakértő úgy véli, hogy a válság még nem ért véget és előfordulhat, hogy a globális pénzpiaci helyzet újra romlani kezd, ami újabb régiós pénzintézeti problémákat indíthat el.

A szakértői vélemény szerint kevesebb gondja lehet 2010-ben a szlovák, a cseh, a lengyel, sőt még a török pénzintézeteknek is. Ezekben az államokban lényegesen alacsonyabb a devizahitelek aránya, s ez által a bankok is biztosabb finanszírozási helyzetben vannak. A munkanélküliség emelkedése ugyan ezeket az országokat is érinti, mégis kedvezőbb a helyzetük.

A lakáshitelezéssel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy véleménye szerint egy mai magyar család számára van lehetőség a lakásvásárlás hitellel történő finanszírozására, amennyiben az megalapozott lakáspiaci döntésen alapszik és reális igényt kíván kielégíteni. Adott háztartás megfelelő jövedelem igazolása mellett az ingatlan hitelbiztosítéki értékének akár 70-80%-át is igényelheti hitelként. Ez a forgalmi értéknek körülbelül 60-70 %-át jelenti, ami véleménye szerint megfelelő finanszírozási arány.

Nyilatkozatából azt is megtudhattuk, hogy a felmérések szerint a lakosság egyharmada nincs megelégedve jelenlegi lakáshelyzetével, valamint a lakások 20%-val szemben különböző minőségi kifogásokat támasztanak. Ez a vezérigazgató-helyettes szerint azt jelenti, hogy ennek a vagyoni értéknek létezik egy önálló, független forgásigénye. A lakáspiac élénkülésére várhatóan nagy hatással lesz az, hogy az egyes háztartások milyen gyorsan fognak reagálni a gazdasági válság végén, s mennyire hamar határoznak arról, hogy változtatnak akkori lakhatási feltételeiken – tette hozzá.

Az iroda- és logisztikai piacon megjelent jelentős mértékű túlkínálat következtében 2010 azonban még keményebb lesz az ingatlanfejlesztők számára. A szakértő véleménye szerint legkorábban 2011-ben várható a fejlesztések elindulására.
Kifejezetten borús képet festett a lakáspiac kilátásairól, a Magyar Lakásépítők Országos Szövetsége elnöke is Varjasné Székely Éva. Az idei éveben csak esett a piac és közben a problémákra nem született megoldás. Eltűnt a fizetőképes kereslet és a munkaerő-piaci helyzet tanulmányozása alapján nem számíthatunk a vásárlóerő emelkedésével. Sem a vevők,sem az építők nem kaphatnak vállalható feltételekkel hitelt, a bank részére az építőipar elkerülendő területé vált. Varjasné szerint a lakáspiacon addig nem számíthatunk lényeges változásra, amíg egy új támogatási rendszer el nem indul. A korábbi 5 százalékos nyeredégarány mellett a jelenlegi piaci feltételek mellett senki nem mer új beruházást indítani.
Mehrli Péter, az Ingatlanszövetség (Maisz) elnöke szerint az ingatlanpiac valamennyi területe megmerevedett 2009-ben. Abbamaradtak és leálltak az új fejlesztések, a befektetők kivonultak az országtól, egyedül a spekulánsok jártak jól a devizahitelek bedőléseiből.
Az ingatlanpiac megtorpanása az ingatlanszakmát is megtizedelte, az értékbecslések száma közel 60-70 százalékkal visszaesett a tavalyi évhez képest. A szakember véleménye szerint az ingatlanárak átlagosan 20 százalékkal estek – azonban további esés egyelőre nem várható, jóllehet a fellendülésére is várni kell még.

2006-ban a kiskereskedelemben tapasztalható recesszió küszöbén az MNB adatai szerint még 100 milliárd forint körüli hitelállomány nagyon rövid idő alatt közel negyedével csökkent. Az állomány 2009-ben némileg emelkedett. A magyar háztartások áruhitel állománya 2009 októberére 87 milliárd Forint volt, olvasható a Népszabadság cikkében.

Az egy événél hosszabb lejáratú forint alapú hitelek vannak túlsúlyban A hitelek között jellemzően az egy éven túli lejáratú, forinthitelek viszik a prímet, míg az euróban felvett kölcsönök piaci aránya szinte jelentéktelen, mintegy 1,5 milliárd körüli.

Az egyik hazai áruhitelezéssel foglalkozó pénzintézetnél elmondták, hogy az állomány elsősorban stagnáló vagy némileg erősödő. Az áruhitelezést volumenében jeletős részesedéssel rendelkező elektronikai eszközök forgalmának jelentős visszaesésével párhuzamosan csökkentek az áruhitelek is. A pénzügyi válság következtében nagyobb számban bedőlt kölcsönök aránya is stabilizálódni látszik az elmúlt időszakban.

Aki euró vagy svájci frank alapú hitelt vett fel, annak megemelkedett a törlesztő részlete. A forint gyengülése szinte azonnal érezhető a pénztárcánkon, ellenben a forinterősödés hatásai sokszor hónapokig nem érzékelhetők. Legalább is, ami az euró árfolyamot illeti a mostani 280 forint körüli érték azonos az év elején érvényes árfolyammal, de az akkori 61 ezer Ft-os törlesztő részlet továbbra is 75 ezer Ft körüli összeget tesz ki. Mi lehet ennek az oka?
Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. elemzőjének nyilatkozata szerint ez annak köszönhető, hogy a pénzügyi válság hatására a pénzintézetek is drágábban jutottak forráshoz és ezeket a költségeket továbbterhelték az ügyfélre megemelkedett kamat formájában. A drágításkor pedig egyes pénzintézetek a ténylegesnél nagyobb összeggel terhelték az adósokat azért, hogy ne dőljenek be az ügyletek. Azóta ugyan mérséklődött a hitelek kamata, de nagyon sokan így is magasabb összeget fizetnek, mint kellene.
Samu János vélekedése szerint hosszú távon valószínűleg nem kell a forintgyengüléssel számolni. Ugyanakkor nagyobb forinterősödésre sem számíthatunk, ugyanis a jelenlegi, reálisnak tűnő 280 Ft.-os euró árfolyam körülbelül két év alatt állhat be a stabil 265 Ft környékére. Ez persze nem zárja ki a kisebb-nagyobb ingadozásokat, de várhatóan az árfolyam ebben a sávban marad. A bankok korábban megtehették, hogy egyoldalú szerződésmódosítást, kamat-, és kezelési költségemelést hajtottak végre. Jelenleg azonban a kormánnyal kötött megállapodás értelmében ezt már nem lehetséges. További szigorítás is várható: a következő héttől lesz érvényes az a banki magatartási kódex, mely kötelezi a pénzintézeteket arra, hogy 60 nappal előbb értesítsék az ügyfelet, amennyiben költségeiket és a magasabb kamatot rájuk kívánják hárítani.
A pénzintézetek egy része nem ért egyet azzal a nézettel, miszerint az indokoltnál nagyobb mértékben terhelték volna az ügyfeleket. Épp ellenkezőleg. Az OTP Bank a költségek ellenére nem magasabb, hanem inkább alacsonyabb kamattal nyújt hitelt. Állításuk szerint egy 5 millió Ft összegű hitel törlesztése 20 éves futamidőre vetítve a tavalyi 56.000.- Forint helyett 52.000.- Ft alatt van.