A rugalmas kölcsön hat havi kamatperiódussal igényelhető, tehát az első hat kamatperiódus a futamidő első három évét jelenti. Ezen belül a csökkentett havi törlesztésű periódusok számát is az ügyfél jelölheti meg igényei szerint.

De milyen kétség merülhet fel Önben a rugalmas kölcsönt illetően?
Az egyik ellenérv talán az lehet, hogy rugalmas kölcsön esetén a csökkentett törlesztésű időszakot követően magas havi törlesztéssel kell számolni.

Első látásra valóban így tűnhet, de az alábbi példával ezt megcáfolható:
Ön 5 millió forintot igényel 20 éves futamidőre és havi 35 ezer forintos törlesztést vállal két évre. A csökkentett törlesztésű időszak után a törlesztő részlet havi 49.237.- forint lesz. Ez az összeg az induló havi törlesztésnél valóban magasabb, de ha a hitel annuitásos törlesztő részletével hasonlítjuk össze, akkor azonnal látjuk, hogy kisebb a különbség, ugyanis a hitel annuitásos törlesztése havi 47.038.- forint tesz ki. Tehát csupán körülbelül 2 ezer forint az eltérés, viszont az első két évben csaknem 12 ezer forinttal alacsonyabb törlesztő részletet kell fizetni.

A rugalmas kölcsön forint alapon vehető igénybe, tehát felmerülhet az a kifogás is ellene, hogy túl magas a kamat.

A rugalmas kölcsön árazásában referencia kamathoz kötött, ami jelen esetben a BUBOR-t jelenti. A BUBOR a Budapesti Bankközi Kamatláb, melynek mértékét befolyásolja a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott jegybanki alapkamat mértéke. A jegybanki alapkamat az elmúlt időszakban folyamatosan csökkent, s a szakértők várakozási szerint további kamatcsökkenés is várható. A rugalmas kölcsön kamata már jelenleg is versenyképes az euró alapon nyújtott jelzáloghitelek kamatával.

További kérdésként felmerülhet az is, hogy mi értelme van a csökkentett törlesztésű időszaknak?

Mellette szólhat az érv, miszerint az első három évben fizetendő alacsonyabb összegű törlesztő részlet kedvezőbb lehet pályakezdők valamint kisgyermekes családok részére, akik az elkövetkezendő néhány évben alacsonyabb törlesztést tudnak csak vállalni.

• Terhelhetőségi limitek változása
• Jövedelmi limitek változása
• Egyéb termékszabályok
• Az ügyfelek tájékoztatási kötelezettsége

A terhelhetőségi limitek esetén az új törvényi előírások szerint a hitel összege nem haladhatja meg a fedezetként bevont ingatlanok

• 75%-t forint alapú finanszírozás
• 60%-át euró hitelek
• 45%-át egyéb devizanem (svájci frank) esetén.

Több devizanem esetén mindig a legalacsonyabb limit a mérvadó. A fedezeti ingatlan esetén a már meglévő terheket is figyelembe kell venni a tulajdoni lapra bejegyzett összeg szerint. A bejegyezni kívánt jelzálogot megelőző és követő terhek egyaránt beleszámítanak. A terhelhetőségi limittel kapcsolatos változások a 2010. március 1-től megkötött szerződésekre vonatkoznak.

Az új törvényi változásokat az alábbi esetekben nem kell érvényesíteni:

• Újra strukturálás esetén, ami a futamidő meghosszabbítását, fizetési átütemezést, vagy belső hitelkiváltást jelenthet.
• Külső hitelkiváltás esetén abban az esetben, ha a hitelfelvevő tőketartozása nem növekszik a kölcsön eredeti devizanemében. A hitelkiváltás devizanemváltása az alábbiak szerint alakulhat: svájci frank alapú hitel kiváltható svájci frank, euró és forint alapú hitelre egyaránt, euró hitel kiváltása azonban csak euró és forint alapú finanszírozással, míg forint alapú kölcsönök kiváltása forinthitellel történhet.
• Banki és állami áthidaló hitel esetén

2010. március 1-től kettős limitrendszer került bevezetésre:

• banki szabályoknak megfelelő limitek
• törvényi előírásnak megfelelő limitek
• A kettő közül azonban mindig az alacsonyabb határozza meg a fedezeti limitet.

A 2010. március 1-től hatályba lépő változások az előtörlesztési díj mértékét is érintik. Az előtörlesztési díj nem lehet magasabb az előtörlesztett összeg 2 százalékánál, refinanszírozott kölcsön, illetve jelzálogbank esetén pedig 2,5 százalék.

A jövedelmi limitre vonatkozó szabályok életbe lépésének időpontja: 2010. június 11.