Hazánkban a bérleti díjakat általában euróban határozzák meg, attól függetlenül, hogy az adott cég milyen devizanemben szerzi árbevételét. Ennek oka, hogy az üzemeltetők többsége nemzetközi háttérrel rendelkezik, illetve a finanszírozás is általában deviza alapon történik.
A piaci elemzések arról számolnak be, hogy az „A” kategóriába tartozó irodaépületek ármegállapításakor 2009-ben, a területi elhelyezkedéstől függően a transzferárak meghatározásánál is körülbelül 5-15 százalékos mérséklődés mutatkozott.

Ezen árkategória csökkenése minden bérlő és bérbeadó számára elgondolkodtató. A bérlők alaposan átgondolják, hogy tényleg szükségük van-e az adott alapterületű irodára, kifizetődő-e számukra a mostani lokáció, s valóban ez lehet-e számukra az adott helyzetben az optimális választás az árbevétel fenntartására.

Ha a bérlő úgy dönt, hogy a jelenlegi irodában kíván maradni, akkor áralkuba kezd, ami most sem könnyű az 5-10 éves szerződések mellett. A költözéssel járó kiadások ugyanis alacsonyak az egy összegben esedékes bérleti díjakhoz képest, valamint a bevétel és ügyfél kieséshez viszonyítva.
A bérlők azon fáradoznak, hogy a bérelt irodát megtartva megegyezzenek a bérbeadóval az ingatlan bérleti díjával kapcsolatban. Megoldás lehet a kisebb terület bérlése, ami alacsonyabb bérleti díjat eredményez. Vagy hasonló alternatíva lehet, ha azonos bérleti díj mellett nagyobb területet kap a bérlő, hiszen egy kereskedelmi vállalkozás számára a nagyobb területnek forgalomnövelő hatása lehet, ami a nyereséget is növelheti.

A bérbeadók is igyekeznek megőrizni bérlőiket, ugyanis az ingatlanokat általában jelzáloghitel segítségével finanszírozzák, melynek a törlesztését lényegesen megnehezítheti, ha a bérlők visszalépnek. Tehát míg 2008-ban elképzelhetetlen volt a bérleti díjak mérséklése, addig tavaly és idén ez már általánossá vált.

Jelenleg már az a gyakorlat is elfogadott, hogy a bérlő a bérelt terület egy részét további bérletbe adja. Ilyenkor szükséges, hogy a bérbeadó is hozzájáruljon az albérletesítéshez. Így a költségek megoszlanak és ez átmeneti megoldás lehet mindkét fél számára.

A bérbeadó olyan szolgáltatásokat is a bérlő rendelkezésére bocsáthat, melyekért korábban fizetni kellett, például: közösen használt területek, hirdetések kihelyezése, hiszen a bérbeadó számára is lényeges a likviditás fenntartása.

Ellentmondás tapasztalható abban, hogy míg a tavalyi év második felében a pénzintézetek megítélése tovább romlott, addig az ügyfelek saját bankjukról sokkal pozitívabban vélekednek, kivéve a jelzáloghitelekkel rendelkezőket, akik esetében a hiteltermékkel való elégedettség 7%-kal romlott. A nagyobb bankok közül az Erste Bank, az OTP és a Takarékszövetkezetek ügyfelei nyilatkoztak töretlen elégedettségükről.

A jelzáloghitelt igénylők kedvezőtlen véleménye több ok miatt alakulhatott ki. Egyrészt a saját helyzetük miatti elkeseredés, másrészt ez egyfajta visszajelzés a pénzintézetek felé, hogy nem segítették megfelelően a nehéz helyzetbe került jelzáloghiteleseket. Biztató azonban, hogy a havi törlesztő részletek nagysága a tavalyi év második felében csökkent.

A felmérés egyik legfontosabb pontja az ügyfelek kiszolgálására vonatkozott. A megkérdezettek többsége a hosszú várakozást, a hiányos tájékoztatást és a túlzott mértékű egyszerűséget kifogásolta. Pozitívum viszont, hogy véleményük szerint nőtt az ügyfelekért folytatott bankok közötti verseny. A bankok kommunikációjában a hangsúly jelenleg a folyószámla vezetésre, valamint a megtakarításokra helyeződik, nem pedig a hitelekre.

A folyószámlák tekintetében újonnan kapott ajánlatokat az új banki ügyfelek 10%-a tudatosan összehasonlítja, majd ezen ügyfelek 5%-a figyelembe veszi az akciós ajánlatokat is. Az ügyfelek bankjukhoz való hűsége a megtakarításoknál tűnik a leglényegesebbnek. A megtakarítások miatt általában saját pénzintézetüknél maradnak, azaz csupán emiatt nem választanak másik bankot. A pénzintézeteknél a megfelelő időben tett kedvező ajánlat rendkívül eredményes lehet. A megkérdezettek 34%-a ugyanis úgy nyilatkozott a megtakarítással kapcsolatban, hogy a bankja ajánlotta és éppen a megfelelő időben.

A pénzintézetek az utóbbi évben elsősorban saját ügyfélkörük megerősítésére koncentráltak, melynek eredményeképpen a 9 legnagyobb pénzintézet közül 6 banknak sikerült az elsődleges ügyfeleik arányát emelni. A pénzintézetek ügyfeleinek több mint ¾-e nem tervez bankváltást a számlavezetést illetően.

A vezető hazai bankfejlesztési csoport Bankindex kutatásának célja az volt, hogy felmérje a pénzintézeti kapcsolattal rendelkező háztartások tényleges pénzintézeti tapasztalatait, illetve azt, hogy a pénzintézetek milyen mértékben teljesítik az ügyfelek elvárásait és igényeit.