Az Erste Bank elnök-vezérigazgatója, Papp Edit arról számolt be, hogy az üzemi eredmény növekedése elsősorban annak tudható be, hogy a Pénzintézet a gazdasági válság ellenére sem fordult el az ügyfelektől, s következetes módon betétgyűjtésre valamint hitelnyújtásra összpontosít. Jóllehet a Bank adózás előtti eredménye ez év első felében mérséklődött, a növekvő bevételnek köszönhetően lehetővé vált, hogy a magasabb kockázati költségeket az eredmény fedezze.

Azok a programok is sikeresnek bizonyultak, melyeket a Bank a bajba jutott lakáshitelesek megsegítésére dolgozott ki. Ezek célja az volt, hogy az ügyfelek fenn tudják tartani fizetőképességüket.

Az elnök-vezérigazgató hangsúlyozta, hogy az Erste Bank a továbbra is kedvezőtlen makrogazdasági helyzet, valamint a szigorodó szabályok ellenére is megtartotta helyét a nagyobb pénzintézetek között. A Pénzintézet üzemi eredményének növekedésében fontos szerepe volt a működési költségek 11,3 százalékos csökkentésének is. Ez által javult a Bank működési költségeinek ugyanezen bevételekhez viszonyított aránya is, a javulás mértéke 8 százalékpont.

A Pénzintézet idei terveit illetően tevékenységük középpontjában továbbra is a lakossági és vállalkozói szolgáltatások állnak. Az idei év kiemelt célja, hogy a Pénzintézet megbízható partner legyen mind a lakossági, mind a vállalati ügyfelek számára a válság negatívumainak és a mindennapi pénzügyek kezelésében egyaránt.

A lakosság számára folyósított forinthitelek részaránya az új folyósításokon belül előző hónapban 84 százalékot tett ki. Ez az arány lakáshiteleken belül 77, szabad felhasználású jelzáloghiteleken belül 80, személyi kölcsönökön belül pedig 98 százalék volt.

A lakosságnak nyújtott forint alapú szabad felhasználású és lakáscélú jelzáloghitelek átlagos hiteldíj mutatója nagyobb mértékben, az euró hiteleké viszont kevésbé csökkent. Az euró és a forinthitelek THM közti különbsége tovább szűkült, a szabad felhasználású jelzálogkölcsönök esetében ez 1,03 százalékot, a lakáshitelek esetében pedig 2,01 százalékot tett ki.

A vállalati hitelek átlagos kamatának mértéke az egymillió eurót meg nem haladó forint alapú kölcsönök esetében kisebb mértékben csökkent, ugyanakkor az euró alapú kölcsönök esetén nem változott. Az egymillió eurót meghaladó euró és forint alapú kölcsönök esetén kisebb kamatemelkedés volt tapasztalható.

A lakosság körében az új folyósítású lakáshitelek összértéke kis mértékben emelkedett, a szabad felhasználású jelzálogkölcsönöké pedig enyhén mérséklődött.

Mind a svájci frank, mind az euró alapú szabad felhasználású és lakáscélú kölcsönök új szerződéses értékében végbemenő visszaesés az előző hónapban is folytatódott. Az újonnan folyósított forint alapú személyi kölcsönök összértéke azonban kis mértékben növekedett.

A vállalati egymillió euró alatti forint alapú hitelek szerződéses összege megegyezik az áprilisban regisztrált értékkel, ugyanakkor euró alapú kölcsönöknél kisebb emelkedés volt tapasztalható. Az egymillió eurót meghaladó euró és forinthitelek eredeti szerződéses értékében jelentős visszaesés tapasztalható.

A lakosság forintbetéteinek kamatlába kis mértékben mérséklődött, az euró betétek átlagos kamatlába viszont nem változott. Az új szerződések értéke a forintbetéteket illetően jelentősen emelkedett, euró betéteket illetően pedig mérséklődött.

A Dunakanyarban található ingatlanok iránti keresletet mostanig is nagyban meghatározza az a 2009-ben született törvény, amely a Nagy-Duna meder árvíz szempontjából veszélyes területi határainak kibővítését szabályozza. A törvényt ugyan visszavonták, ám a köztudatban máig él. Ennek a törvénynek köszönhetően több olyan potenciális vásárló lépett vissza vételi szándékától, akik korábban olyan területen szerettek volna ingatlant vásárolni, melyet a törvény „árvízveszélyes területként” határozott meg, jóllehet ezek esetében nincs szó árvízveszélyről. Ezekben az esetekben olyan ingatlanok érintettek, melyeket soha, vagy valószínűleg csupán százévente egyszer önt el a Duna.

A vevők többségét a Dunakanyarban lévő alacsonyabb ingatlanárak vonzzák. A helyi érdekdőlőkön kívül egyre többen érkeznek vásárlási szándékkal Budapestről, illetve a drágább agglomerációból. A legfőbb motiváció ezekben az esetekben az, hogy a vásárlók olcsóbb lakóingatlanba tudjanak költözni. A fizetési nehézségekkel küzdő lakáshitelesek körében különösen népszerűek a Duna bal partján elterülő települések.

A vásárlók másik csoportját a gyermekes családok alkotják, akik azért preferálják ezt a területet, mert itt a gyerekek nyugodt, zöld környezetben nőhetnek fel.

A Dunakanyarban külföldi vevők megjelenése nem jellemző.

Szentendrén valamint annak környékén általában a 20-50 millió forint közötti lakóingatlanok keresettek. 20-30 millió forintos kategóriában elsősorban kisebb ikerházakat és családi házakat, míg 35-50 milliós értékben önálló családi házakat keresnek.

Vác környékén is élénkülő kereslet mutatkozik, főként az olcsóbb ingatlanokat keresik az érdeklődők, mint például a külterületen elhelyezkedő, ám téliesített nyaralókat. Szintén érezhető az érdeklődés növekedése a vízhez közel lévő, ám nem árvízveszélyes területen található ingatlanok piacán, mely ingatlanok esetleg vízparti kilátással rendelkeznek. Ezek esetében erőteljes szezonalítást figyelhetünk meg az eladásokat illetően: tavasszal, nyáron, vagy késő ősszel nő azoknak a száma, aki értékesíteni kívánják nyaralóikat.

A törvénymódosítás többek között bővítette a jogosultak körét is, ennek ellenére a pénzintézeteknél kevés az állami kezességvállalással kínált kölcsönök iránt érdeklődő ügyfelek száma. Ennek oka valószínűleg az lehet, hogy a bankok már jóval korábban, a jogszabály hatályba lépése előtt elkészítették a fizetési nehézséggel küzdő lakáshitelesek számára igényelhető áthidaló hitelkonstrukcióikat.

A pénzintézetek tapasztalatai alapján az állam által kínált megoldásnál sokkal hatékonyabbnak tűnnek a bankok saját konstrukciói. Ezt a véleményt az is alátámasztja, hogy az ügyfeleik meglévő kölcsönét már több ezer esetben átütemezték, ugyanakkor az állami kezességvállalás mellett igényelhető hitelt országos szintén csupán néhány százan kérelmezték.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy 2010. hátralévő részében nem emelkedhet az állam áthidaló kölcsönét igénybe vevő ügyfelek száma, hiszen ebben az évben továbbra is fennáll a hitelportfólió minőségi romlásának veszélye. 2010-ben megemelkedhet azoknak a problémásan fizető hitelfelvevőknek a száma, akik ugyan igénybe vették az áthidaló megoldást, de néhány hónap után újra hátralékot halmoztak fel.

A Pénzügyi Szervek Állami Felügyelete által készített felmérés adatai szerint már 2009. harmadik negyedévben is tapasztalható volt a hitelportfólió minőségének romlása, ugyanis az összes hitellel rendelkező ügyfél 5,2%-a kapott problémás minősítést, 4,35% volt pedig azok aránya, akiket a külön figyelendő csoportba soroltak.

A lakáshitelezéssel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy véleménye szerint egy mai magyar család számára van lehetőség a lakásvásárlás hitellel történő finanszírozására, amennyiben az megalapozott lakáspiaci döntésen alapszik és reális igényt kíván kielégíteni. Adott háztartás megfelelő jövedelem igazolása mellett az ingatlan hitelbiztosítéki értékének akár 70-80%-át is igényelheti hitelként. Ez a forgalmi értéknek körülbelül 60-70 %-át jelenti, ami véleménye szerint megfelelő finanszírozási arány.

Nyilatkozatából azt is megtudhattuk, hogy a felmérések szerint a lakosság egyharmada nincs megelégedve jelenlegi lakáshelyzetével, valamint a lakások 20%-val szemben különböző minőségi kifogásokat támasztanak. Ez a vezérigazgató-helyettes szerint azt jelenti, hogy ennek a vagyoni értéknek létezik egy önálló, független forgásigénye. A lakáspiac élénkülésére várhatóan nagy hatással lesz az, hogy az egyes háztartások milyen gyorsan fognak reagálni a gazdasági válság végén, s mennyire hamar határoznak arról, hogy változtatnak akkori lakhatási feltételeiken – tette hozzá.