Az érdeklődők magas száma azonban nem jelenti azt, hogy az ingatlanpiac ismét fellendülőben van, ám az elmúlt két esztendőben megrendezésre került 4 Lakásvásár látogatottsága azt igazolja, hogy egyre népszerűbb a Lakásvásár. Itt ugyanis az érintettek hatékonyan tudnak tájékozódni a lakásépítési, vásárlási, illetve kölcsönhöz jutási lehetőségekről. Az emberek ma már készülnek a rendezvényre, tisztában vannak vele, hogy érdemes ellátogatni, ha aktuálissá válik az ingatlanszerzés.

A jelenlegi ingatlanpiaci helyzetre főként a kiállítók számából következtethetünk. Számos kiállító, aki a korábbi Lakásvásárokon részt vett, most nem jelent meg, aminek oka nagyrészt az, hogy jelenleg nincs új ingatlanprojektjük, vagy már nem tevékenykednek a lakáspiacon. Ha jövő tavasszal ismét visszatérnének a korábbi kiállítók, akkor az azt mutatná, hogy kezd fellendülni a lakáspiac.

Az őszi Lakásvásáron mintegy 100 kiállító vett részt. Számos előadás várta az oda látogatókat. A Magyar Ingatlanszövetség, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal és a Magyar Ingatlan Tanács támogatásával konferenciát tartottak „Az otthonteremtés és az építésgazdaság új programja” címmel, melynek során ismertetésre kerültek a kormányzati elképzelések is.

Lakókomfort témában a Magyar Téglásszövetség lakossági fórumot szervezett, ugyanakkor az ÉVOSZ Készházépítő Tagozata ismertette az energiahatékony és könnyűszerkezetes épületek jellemzőit.
A kiállítók Lakásvásárral kapcsolatos tapasztalata pozitív volt, a legnagyobb kiállítók átlagosan 200 komoly érdeklődőt regisztráltak.

A 40 ezer lakásszámot azzal szokták indokolni, hogy 4 millió lakás van Magyarországon, aminek meg kellene újulnia évszázadonként. Ez évente 1 százalékos megújulással lenne biztosítható, így kapjuk a 40 ezres számot. A 60-as és 90-es évek között azonban ennél lényegesen nagyobb volt a teljesítmény. Nem lehetséges, hogy a rendszerváltás idején hazánk fejlettségéhez viszonyítva túl sok volt a lakás, s emiatt a lakásállomány mennyiségét illetően jelenleg is jó állunk?

A fent említett indoklás alapján a megújulási ütemnek minden részpiacon hasonlónak kellene lennie. Ez azonban nem így van. A közép-magyarországi és nyugat-dunántúli régióban ugyanis a lakásállomány megújulása lényegesen nagyobb ütemű a többi régióhoz képest. A számokat tekintve úgy tűnik, mintha a lakásépítések száma összefüggésben lenne az egyes régiók fejlettségével.

A lakásépítések megoszlása hasonló képet mutat az egyes települések jellege szerint is. A gyorsan fejlődő fővárosi körzetben az új lakások megjelenése nagy ütemben zajlott. Továbbá az elmúlt években azt tapasztalhatjuk, hogy a nem városi településeken végbemenő lakásépítések száma miatt csökken egy százalék alá a megújulási ráta.

Kérdésként merül fel az is, hogy mit takar pontosan a megújulás. Elképzelhető, hogy tényleg kevesebb az új lakásszám 40 ezernél, ám gondot jelent-e ez, ha mindeközben a régi ingatlanok nagy ütemben bővülnek, illetve korszerűsödnek? Az elmúlt évek lakásfelújításairól nincsenek statisztikai adatok, ám a KSH felméréséből kiderül, hogy hány lakás felújítási hitelt vettek fel. Ha e felújításokat is hozzáadjuk az új lakások számához, akkor a felújított vagy új lakóingatlanok száma túllépte a 40 ezres határt még 2009-ben is.

A lakáshitelezéssel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy véleménye szerint egy mai magyar család számára van lehetőség a lakásvásárlás hitellel történő finanszírozására, amennyiben az megalapozott lakáspiaci döntésen alapszik és reális igényt kíván kielégíteni. Adott háztartás megfelelő jövedelem igazolása mellett az ingatlan hitelbiztosítéki értékének akár 70-80%-át is igényelheti hitelként. Ez a forgalmi értéknek körülbelül 60-70 %-át jelenti, ami véleménye szerint megfelelő finanszírozási arány.

Nyilatkozatából azt is megtudhattuk, hogy a felmérések szerint a lakosság egyharmada nincs megelégedve jelenlegi lakáshelyzetével, valamint a lakások 20%-val szemben különböző minőségi kifogásokat támasztanak. Ez a vezérigazgató-helyettes szerint azt jelenti, hogy ennek a vagyoni értéknek létezik egy önálló, független forgásigénye. A lakáspiac élénkülésére várhatóan nagy hatással lesz az, hogy az egyes háztartások milyen gyorsan fognak reagálni a gazdasági válság végén, s mennyire hamar határoznak arról, hogy változtatnak akkori lakhatási feltételeiken – tette hozzá.

A lakásvásárlók száma növekedhet jövő év júniusától, de a tavalyi, válságot megelőző ingatlanpiaci virágzás csak 2011 közepe körül térhet vissza. Az ingatlanközvetítő hálózat szerint a csökkenő lakásárak tendenciája 2010. első félévében megmarad, hiszen ezt a kereslet határozza meg.

A lakásvásárlás előtt állók valószínűleg egy ideig még kivárnak a választások után is. Viszont az ingatlanpiac forgalmát fokozhatja az illeték csökkenő mértéke, mely várhatóan 2010. elején kerül bevezetésre.

A lakáspiaci helyzetet szintén befolyásolhatja a már elfogadott vagyonadó, ám ez még a parlamenti választások végeredménye alapján módosulhat. Elképzelhető, hogy jövőre a lakásvásárlók körében kikötés lesz, hogy az ingatlan értéke 30 millió Ft alatt legyen.
Az új lakás iránti érdeklődést valószínűleg nem fogják növelni a 2009. október 1-től bevezetett államilag támogatott hitelkonstrukciók, legalábbis mostani formájukban. Valkó Dávid, az Otthon Centrum elemzője elmondta, hogy eddigi felméréseik alapján jövőre további 50%-os visszaesés várható az átadott lakások számát illetően. Eszerint 2010-re az ingatlanpiacon fellépő új lakáshiány miatt kedvező befektetési lehetőséget jelenthetnek a legkeresettebb típusok.