Az új elnök azt szeretné, ha a Felügyeletet több jog illetné meg a pénzügyi szabályok kikényszerítését és az adatok ellenőrzését illetően. Azt is szívesen venné, ha a PSZÁF az Nemzetgazdasági Minisztériummal és a Nemzeti Bankkal azonos státuszt kapna a Pénzügyi Stabilitási Tanácsban, a testület viszont a mostani döntéshozó szerep helyett konzultatív jogkörrel lenne felruházva.

A deviza alapú hitellel rendelkezőket a PSZÁF olyan szabályozással kívánja megsegíteni, amely mérsékelné a deviza törlesztő részletek átváltásának költségeit számos lakáshiteles számára. Jelenleg a pénzintézetek a havi törlesztések kiszámolásához különféle eladási árfolyamokat használnak, ami több százalékponttal növeli a kölcsönnel rendelkező adósok kiadásait. A jelenleg használt eladási árfolyamok helyett a pénzintézeteknek a hivatalos jegybanki középárfolyamot kellene használniuk, ugyanis az átváltás nem jelent számukra kockázatot, s valós költségük sem származik belőle. A fenti javaslat nemcsak a lakossági hiteleseknek, hanem a kisebb cégeknek is segítséget jelentene.

A PSZÁF új elnöke a 187 milliárd forintot kitevő bankadóval egyetért, mivel ez a hazai költségevetési hiánycél enyhítésére szolgálna. Egy esetleges nemzeti eszközkezelő alap, mely a pénzintézetek rossz követeléseit vehetné át, kompenzációt jelenthetne a bankok számára, ugyanis ez a pénzintézetek céltartalékainak felszabadítását tenné lehetővé. Néhány nagyobb bank a nem szerződésszerűen teljesítő kölcsönöknek több mint a 70%-ra képzett már céltartalékot.

Szász Károly véleménye szerint a hazai bankok kellően feltőkésítettek, jóllehet kihívásokkal kell szembenézniük. A hazai tulajdonnal rendelkező pénzintézeteknek elővigyázatossággal kell a jövőre felkészülniük, továbbá a pénzintézetek tőkéjével kapcsolatos változások miatt biztonságos tartalékokra van szükségük.

A törvénymódosítás többek között bővítette a jogosultak körét is, ennek ellenére a pénzintézeteknél kevés az állami kezességvállalással kínált kölcsönök iránt érdeklődő ügyfelek száma. Ennek oka valószínűleg az lehet, hogy a bankok már jóval korábban, a jogszabály hatályba lépése előtt elkészítették a fizetési nehézséggel küzdő lakáshitelesek számára igényelhető áthidaló hitelkonstrukcióikat.

A pénzintézetek tapasztalatai alapján az állam által kínált megoldásnál sokkal hatékonyabbnak tűnnek a bankok saját konstrukciói. Ezt a véleményt az is alátámasztja, hogy az ügyfeleik meglévő kölcsönét már több ezer esetben átütemezték, ugyanakkor az állami kezességvállalás mellett igényelhető hitelt országos szintén csupán néhány százan kérelmezték.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy 2010. hátralévő részében nem emelkedhet az állam áthidaló kölcsönét igénybe vevő ügyfelek száma, hiszen ebben az évben továbbra is fennáll a hitelportfólió minőségi romlásának veszélye. 2010-ben megemelkedhet azoknak a problémásan fizető hitelfelvevőknek a száma, akik ugyan igénybe vették az áthidaló megoldást, de néhány hónap után újra hátralékot halmoztak fel.

A Pénzügyi Szervek Állami Felügyelete által készített felmérés adatai szerint már 2009. harmadik negyedévben is tapasztalható volt a hitelportfólió minőségének romlása, ugyanis az összes hitellel rendelkező ügyfél 5,2%-a kapott problémás minősítést, 4,35% volt pedig azok aránya, akiket a külön figyelendő csoportba soroltak.

Az aláíró szervezetek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a Kódexben foglalt lakossági hitelezési elveket és szabályokat maradéktalanul betartják. A PSZÁF ennek betartását folyamatosan ellenőrzi és ez alapján kialakított minősítései megtekinthetők lesznek holnapján.

A Felügyelet honlapján elérhetővé teszi továbbá a Magatartási Kódexet aláírók listája mellett azon pénzügyi szervezetek listáját is, amelyek érintettek a lakossági hitelezésben és pénzügyi lízingben, de nem csatlakoztak a Kódexhez. A Pénzügyi Szervek Állami Felügyelete feltünteti azokat az intézményeket is, amelyek jelezték már a Kódexhez való csatlakozási szándékukat, de a tényleges csatlakozás bizonyos feltételek meglétét követően lehetséges. A PSZÁF honlapon azon pénzügyi szervezetek listája is olvasható, melyektől nem elvárt a Kódex aláírása azok tevékenységi köre miatt.

A PSZAF (Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelet) közleménye értelmében a hitelkockázati ciklus csúcspontja 2010-re várható, azonban a hitelveszteségek várható nagyságrendjét jelentős mértékű bizonytalanság övezi.

A hitelportfólió minőségét érintő probléma súlyossága következtében pedig a pénzügyi rendszer egyéb fontos kockázatai, kiemelve a a piaci és likviditási kockázat értékének alakulását kiemelten nagy mértékben függ a hitelkockázat helyzetétől.

Mindezek következtében külön hangsúlyozzák a szigorú hitelnyújtási feltételek, a mindenre kiterjedő hitelbírálat és a felelős hitelezés alapelveinek betartásának és betartatásának mostani kiemelt fontosságát.

Kiemelésre került ezentúl a teljes körű lakossági hitelregisztrációs rendszer felállítása (pozitív adóslista) és a megbízható ingatlanértékelést segítő hivatalos árstatisztika létrehozása.

A PSZAF szerint könnyen előfordulhat, hogy 2010-ben a hazai bankrendszer jövedelmezősége és tovább romolhat a fokozódó értékvesztésképzés, a nem a tervezett szinten teljesítő eszközökből várt bevételek elmaradása, illetve a pénzügyi termékek iránti kereslet csökkenése következtében.

A PSZAF a sajtótájékoztatón bemutatta a most elkészült féléves átfogó jelentését. A felügyelet elnöke Dr. Farkas Ádám elmondta, hogy a jövőben a tervek szerint negyedévenként tesznek közzé a mostanihoz hasonló kockázati elemzést.

Az első kockázati jelentését a felügyeleti szektorokról a felügyelet idén májusban tette közzé. A most megjelent összegzésből a felügyelet elnöke kiemelte, hogy 2009-ben a magyar pénzügyi közvetítőrendszer tőkehelyzete biztosan stabil marad, sőt a nemzetközi eseményekkel ellentétben hazánkban nem dőlt be egyetlenegy nagy piaci szereplő sem és jelentősebb állami beavatkozásra sem volt eddig szükség. Az első félévben már megfigyelhető volt a pénzügyi szolgáltatók teljesítményének csökkenése. A javuló átlagos jövedelmezőség mellett számottevően nőtt a veszteséges piaci szereplők száma is. Az eszközminőség romlása rányomta a bélyegét a hitelt kihelyező intézmények teljesítményére és 2010-ben sem lehet jobb teljesítményre számítani.

A második féléves felügyeleti kockázati elemzést Rácz István, a felügyelet vezető közgazdásza mutatta be, a jelentés középpontjában a hazai bankszektor áll, de természetesen kitér a pénzügyi szektor további szereplőire is.

Rácz István a felügyelet vezető közgazdásza előadásában kiemelte, hogy a magyar bankrendszer teljesítménye mindenképpen meghaladta a várakozásokat, a válság ellenére a szektor stabil maradt. Idén szeptemberben a magyar pénzügyi szektor átlagos tőkearányos nyeresége 12,7% volt. Az elmúlt néhány hónapban jelentősen javultak a a bankok strukturális likviditás mutatói, de ez elsősorban a külföldi anyabankok biztos hátterének köszönhető.

Rácz mindenképpen kedvezőtlen fejleményként jelezte, hogy csökkent az ügyfelek hitelállománya és folyamatosan romlik minőség is. A 90 napon túli késedelemben lévő kölöcsönök aránya a korábbi évhez képest megduplázódott, az összes hitelállomány 5,4%-a. A vezető közgazdász szerint 2010-re várható, hogy a problémás hitelek arányának emelkedése megáll, és akár már egy trendfordulóról is beszélhetünk.

több pénzügyi vállalkozás esetében is kritikusnak mondható a helyzet, 45%-a veszteséges volt a szektor szereplőinek 2009 első félévében, és várhatóan a helyzetük az évvégére sem fog javulni.