A pénzügyi és gazdasági válság közepette az irodapiacon tapasztalható, hogy az irodák bérleti feltételeinek kialakítása a bérbeadók részéről rugalmasnak nevezhető. A nehezebb gazdasági helyzetben a bérlők csökkenő árbevételei miatt a bérbeadók kénytelenek felülvizsgálni a meglévő szerződéseikben foglalt bérleti díjakat is.

Hazánkban a bérleti díjakat általában euróban határozzák meg, attól függetlenül, hogy az adott cég milyen devizanemben szerzi árbevételét. Ennek oka, hogy az üzemeltetők többsége nemzetközi háttérrel rendelkezik, illetve a finanszírozás is általában deviza alapon történik.
A piaci elemzések arról számolnak be, hogy az „A” kategóriába tartozó irodaépületek ármegállapításakor 2009-ben, a területi elhelyezkedéstől függően a transzferárak meghatározásánál is körülbelül 5-15 százalékos mérséklődés mutatkozott.

Ezen árkategória csökkenése minden bérlő és bérbeadó számára elgondolkodtató. A bérlők alaposan átgondolják, hogy tényleg szükségük van-e az adott alapterületű irodára, kifizetődő-e számukra a mostani lokáció, s valóban ez lehet-e számukra az adott helyzetben az optimális választás az árbevétel fenntartására.

Ha a bérlő úgy dönt, hogy a jelenlegi irodában kíván maradni, akkor áralkuba kezd, ami most sem könnyű az 5-10 éves szerződések mellett. A költözéssel járó kiadások ugyanis alacsonyak az egy összegben esedékes bérleti díjakhoz képest, valamint a bevétel és ügyfél kieséshez viszonyítva.
A bérlők azon fáradoznak, hogy a bérelt irodát megtartva megegyezzenek a bérbeadóval az ingatlan bérleti díjával kapcsolatban. Megoldás lehet a kisebb terület bérlése, ami alacsonyabb bérleti díjat eredményez. Vagy hasonló alternatíva lehet, ha azonos bérleti díj mellett nagyobb területet kap a bérlő, hiszen egy kereskedelmi vállalkozás számára a nagyobb területnek forgalomnövelő hatása lehet, ami a nyereséget is növelheti.

A bérbeadók is igyekeznek megőrizni bérlőiket, ugyanis az ingatlanokat általában jelzáloghitel segítségével finanszírozzák, melynek a törlesztését lényegesen megnehezítheti, ha a bérlők visszalépnek. Tehát míg 2008-ban elképzelhetetlen volt a bérleti díjak mérséklése, addig tavaly és idén ez már általánossá vált.

Jelenleg már az a gyakorlat is elfogadott, hogy a bérlő a bérelt terület egy részét további bérletbe adja. Ilyenkor szükséges, hogy a bérbeadó is hozzájáruljon az albérletesítéshez. Így a költségek megoszlanak és ez átmeneti megoldás lehet mindkét fél számára.

A bérbeadó olyan szolgáltatásokat is a bérlő rendelkezésére bocsáthat, melyekért korábban fizetni kellett, például: közösen használt területek, hirdetések kihelyezése, hiszen a bérbeadó számára is lényeges a likviditás fenntartása.