2009. szeptember 16-án, 13 hitelintézet aláírásával létrejött az úgynevezett Magatartási Kódex, mely – az azóta mintegy 200 pénzügyi szervezet csatlakozásával – szabályozza a lakossági hitelezéssel kapcsolatosan az ügyfelekkel szembeni tisztességes magatartást.

A Kódex tartalmazza a szerződéskötés előtti hitelezői magatartás általános elveit is, melyek közül az alábbi hét elvet ismerhetik meg:

1.
Lehetőséget nyújtanak ügyfeleiknek arra, hogy a saját pénzintézetük eltérő feltételű hiteltermékeit összehasonlíthatják.

2.
Felhívják ügyfeleik figyelmét arra, hogy hitelfelvétellel kapcsolatos döntésükkor gondosan mérlegeljék háztartásuk teljes teherviselő képességét, szem előtt tartva a családtagok jövedelmi helyzetét, eladósodottságát, az igényelt kölcsönnel összefüggő várható kiadásokat. Amennyiben az ügyfél igényli, segítséget nyújtanak a teherviselő képesség felmérésében is.

3.
Tájékoztatják ügyfeleiket arról, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének honlapján elolvashatják a különböző termékleírásokat, valamint összehasonlíthatják a különböző hitelkonstrukciókat.

4.
Az ügyfelek tájékoztatása során tartózkodnak a bonyolult, nehezen érthető, csupán a jogszabályhelyek megadására utaló felvilágosítástól. Személyes találkozás esetén az írásban történő tájékoztatás mellett szóbeli magyarázattal is segítik a hitelkonstrukciók könnyebb megértését.

5.
A különböző pénzügyi szolgáltatások és hiteltermékek értékesítése során pontosan meghatározzák a használt fogalmakat úgy, hogy az közérthető legyen minden hiteligénylő számára.

6.
A különböző kereskedelmi kommunikációkban a kölcsön akciós időszakra vonatkozó, majd ezen időszak lejárta után esedékessé váló törlesztő részlet nagyságának ugyanakkora betűméretben és megegyező módon kell megjelennie, továbbá gondoskodni kell arról is, hogy az jól érthetően elhangozzon.

7.
A bankok és pénzintézetek ügynökeinek kellő példányszámban kell rendelkezni minden dokumentummal, melyek az ügyfelek tájékoztatását szolgálják és rendszeresen, szúrópróbaszerűen ellenőrizniük kell, hogy a hiteligénylők tájékoztatásakor partnereik előírásszerűen ismertetik-e a hiteltermékeket, valamint a vonatkozó szabályoknak megfelelően nyújtanak-e tájékoztatást.